A 2016 januárjától életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.

Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegû – folyamatos és egyszeri díjfizetésû – életbiztosítások megkötését megelõzõen, a termékismertetõk átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezõen írásos igényfelmérõ dokumentum kitöltésének kell megelõznie. Az igényfelmérõ konkrét tartalmát a friss törvény elõírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérõen az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függõ ügynökökhöz sorolja. Õk tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítõi tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tõlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves idõszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegû felelõsségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszûnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezõen – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk. 

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezõen – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, idõkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítõk úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésõbb a következõ munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell õrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az õket keresõk legkésõbb 5 percen belül élõhangos ügyintézõvel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megõrizni a biztosítóknak.
Az ügyfelek, károsultak, hitelezõk eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerõs elrendelése után annak tényérõl, s a fõbb tudnivalókról (így a még élõ biztosítási szerzõdések megszûnésérõl) a mindenkori felszámolást végzõ Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – elsõ alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbensõ mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élõknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsõként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élõknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az õ teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelõsségbiztosítási követeléssel élõknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de elõbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbensõ mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élõk között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig. 

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerzõdések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élõ biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetõvé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, elõzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévõ jegybanki helyszíni vizsgálók ellenõrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különbözõ (például igazgatósági, közgyûlési) testületi ülésein is.
Az idén hatályba lépett új Bit. emellett a Szolvencia II. európai uniós biztosítási piaci szabályozási és követelményrendszerének hazai bevezetésével a biztosítási piacon kockázatalapú tõkekövetelményt és felügyelési szabályrendszert vezet be, illetve a piaci szereplõk mûködésének egyéb területein is fontos belsõ változásokat honosít meg.