Az éghajlatváltozás és a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra való áttéréssel járó költségek „tartósan rontani fogják a bankok és biztosítók nyereségességét" - véli Sam Woods, a Bank of England prudenciális szabályozásért felelős helyettes kormányzója.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos általános veszteségek mértéke átlagosan 10-15% körüli éves nyereségcsökkenéssel lenne egyenértékű – állítja az Egyesült Királyság jegybankja, a Bank of England vezetője.

A Bank of England nemrég hozta nyilvánosságra a klímastresszteszthez használt forgatókönyveit (Climate Biennial Exploratory Scenarios – CBES), melyek célja, hogy felmérje az éghajlatváltozás által a legnagyobb brit bankok és biztosítók számára jelentett pénzügyi kockázatokat. 30 éves forgatókönyvek segítségével vizsgálták, hogy ezek a cégek az éghajlat-politika különböző megközelítései alapján képesek-e reagálni az éghajlatváltozás hatásaira vagy túlélni azokat.

A CBES előrejelzéseinek eredményei azt mutatták, hogy a brit biztosítók valószínűleg képesek lesznek fedezni a nettó nullára való átállás őket terhelő költségeit, bár ezt úgy tudják majd elérni, hogy e költségek jelentős részét az ügyfelekre hárítják.

A tétlenség ára

Beszédében Woods kiemelte, hogy a legnagyobb aggodalmat az éghajlatváltozás akkor okozná, ha a kormányok nem tesznek lépéseket a hatásainak korlátozására szerte a világon. Szerinte az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés hiánya hozza a legrosszabb eredményt a forgatókönyveikben.

Kifejtette, hogy a CBES prognózisa, amennyiben nem tesznek lépéseket az éghajlatváltozás ellen, különösen kellemetlen lehet az élet- és általános biztosítók számára, mivel az átlagos éves veszteségek 50-70%-os növekedését mutatja 30 év elteltével.

A cselekvés nélküli forgatókönyv a hitelhez és a biztosításhoz való hozzáférés csökkenéséhez vezetne az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett ágazatok és háztartások - például az árvízveszélyes otthonok - számára.

Szabályozói következmények

Woods kifejtette, hogy a CBES eredményei azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás az általuk szabályozott cégek számára elsőrendű stratégiai kérdés. Hozzátette azonban: „még nem egyértelmű, hogy az átállási költségek nagyságrendje szükségessé teszi-e a rendszer tőkekövetelményeinek alapvető újrakalibrálását.”