A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtõl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítõ teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegû életbiztosításoknál – s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél – is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.
A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó elõírásoknak 2016. július 1-jétõl kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétõl változik meg jelentõsen. Az európai szintû szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetõség lesz a jövõ januártól hatályos módszertan finomítására.
Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezõen választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részérõl. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidõre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendõ TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetébõl adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).
A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében mûködtetett – s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendõ – TKM-mutatók egységes, elõre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítõleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.
Az MNB felügyeleti stratégiája célkitûzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fõ célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elõsegítõ tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elõsegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérõ tartalmi elemeirõl szóló új MNB-rendelet is.