Miután a PSZÁF alkotmányos szervvé vált és rendeletalkotási jogot kapott, eddig 16 ilyet alkotott, ezek többsége a pénzügyi szolgáltatók adatszolgáltatásával volt kapcsolatos. Ahhoz, hogy a felügyelet rendeletalkotási joga szélesedjen - és így gyorsabban reagálhasson a piaci változásokra - az ágazati jogszabályoknak is módosulniuk kell - mondta az elnök. A PSZÁF ugyanis ezek keretei között hozhat rendeleteket - tette hozzá.

Kérdésekre válaszolva Szász Károly kifejtette, hogy a magyar pénzügyi rendszer jövedelmezõsége a válság elõtt magas volt, de ma már a tõkearányos jövedelmezõség nulla. A rendszert a felügyelet tõke és likviditási szempontból folyamatosan vizsgálja, és ha kell, minden szükséges intézkedést megtesz majd. Hozzátette, hogy egyes bankoknál már látható, hogy ha a különbözõ vészhelyzeti szcenáriók bekövetkeznek, milyen mértékben romlik majd a tõkehelyzetük. Közölte azt is, hogy erre a pénzintézetek is felkészültek.

A rendszer stabil, biztonságos marad a végtörlesztés lezajlása után is, és nem lát olyan veszélyt, amelytõl különösen félni kellene. A végtörlesztési lehetõségnek inkább az a veszélye, hogy a bankrendszer egyensúlyi állapota az átalakult üzleti profil, a csökkentett hitelezési aktivitás mellett áll be, ez pedig lassíthatja a gazdasági növekedést. Úgy vélekedett, hogy a bankok kivárnak majd, nem vonulnak ki, nem vonnak ki tõkét.

A kormány szándékát a hitel kamatok transzparenciájára támogatta az elnök. Ennek szerinte két útja lehet: a kamatfelár, illetve a teljes futamidõre szóló kamat rögzítése. Beszélt arról is az elnök, hogy a pénzügyi szférában évi 200 ezer panasz keletkezik, ezek egytizede jut el a felügyelethez. Az ideális az, ha a konfliktust azok oldják meg, akik között keletkezett - tette hozzá.