Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal

Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntõ többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az idõszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentõsen elõsegít az a tény is, hogy Magyarország fõ- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követõen egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyérõl.

„A téli hónapok során keletkezõ kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellõs közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómû is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjármûszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelõjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkezõ károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelõen dokumentálni a keletkezett károsodást.”

Így dokumentáljuk a kárt

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelõ igazolása, amit a kárigénylõnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem elõtt:

• Ne hajtsunk el a helyszínrõl – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzõkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofõrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétõl. Elõfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetõvé az azonnali megállást.
• Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerûbb ehhez a telefonunkat használni). Mérõszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
• Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendõrt is hívni hatósági jegyzõkönyv kiállítása érdekében
• Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelõnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet

A megfelelõ dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelõje az adott szakaszon jelzõtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?

Magyarország különbözõ útszakaszait különbözõ intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétõl függõen hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?

Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhetõ, jellemzõen kgfb vagy casco mellé, kiegészítõ biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhetõ a szolgáltatás. Fontos elõnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelõvel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértõje. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentõsebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhetõ a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”