A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban 16.000 munkavállaló és nyugdíjas vett részt. A jelentés az európai, amerikai, ausztrál és ázsiai kontinens 15 különbözõ országára vonatkozóan mutatja be a rugalmas nyugdíjazás globális trendjeit és jelenségeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt. 

A nyugdíjkérdéssel elõbb-utóbb minden államnak szembe kell néznie, 2050-re a 60 évnél idõsebbek lélekszáma 2 milliárdra nõ, azaz a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogja kitenni. Ez pedig alapjaiban forgatja fel az állami társadalombiztosítási rendszer eddigi mûködési modelljét. Ugyanakkor az emberek egyre tovább élnek egészségesen, megõrzik fizikai és szellemi aktivitásukat, és hosszabb ideig tudnak és szeretnének is munkában maradni. 

Globálisan a megkérdezett munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követõen, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A hagyományos nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés gondolata eltérõ a világ különbözõ pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, míg ez az arány Franciaországban csupán 15 százalék. A megkérdezett munkavállalók több mint felének (56 százalékának) az az elképzelése, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe; ugyanez az arány az 55 év felettiek körében 55 százalék, és még ennél is magasabb a fiatalok körében. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét, és anyagi természetû érveket neveztek meg. 

A munkavállalók azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elõ a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetõséget ad arra, hogy a teljes munkaidõs foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidõben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetõséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.

Hogyan látják a rugalmas nyugdíjazást Magyarországon?

A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma, bár a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, 57 százalékuk nyilatkozta ezt, míg 65 éves koruk elõtt 29 százalék menne nyugdíjba. Hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevõ országoktól, nálunk csak a munkavállalók 4 százaléka kap átképzési lehetõséget.
„Már hazánkban is történtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segítik a munkavállalók öngondoskodását, ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári tagság és a nyugdíjbiztosítások után járó adójóváírás” – mondta el Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Ugyanakkor fontos lenne a munkaadóknak is felismerniük, nemcsak kihívás, de rengeteg lehetõség is van az idõsebb kollégák továbbfoglalkoztatásában.”

Hogyan segíthetik elõ a rugalmas nyugdíjazást a törvényhozók és a munkáltatók?

A törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók mind fontos szerepet játszanak a nyugdíjazás, a nyugdíj, és a munkáltatói gyakorlat újradefiniálásában, ha lépést akarnak tartani az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedõ társadalom következményeivel. „A rugalmas nyugdíjazás új dimenziói” c. tanulmány számos javaslatot fogalmaz meg: 

1. Az állam olyan társadalombiztosítási reformokat vezethet be, amelyek kedvezõen befolyásolhatják a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezõbb juttatásban részesíthetik azokat, akik késõbbre halasztják a nyugdíjba vonulást. 

2. Az állam sokat tehet a társadalombiztosítási rendszer azon elemeinek eltörléséért, amelyek ellentétesek a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással. Például a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak. 

3. A munkáltatóknak elõ kell segíteniük az idõsbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat. A rugalmas munkaidõ és a folyamatos továbbképzés megfelelõ egyensúlyt teremt a munkahely és a magánélet között, és segít a munkavállalóknak naprakésznek maradni. A munkáltatók felmérhetik, hogy a változó demográfiai trendek mennyiben érintik a munkavállalóikat, és felbecsülhetik az idõsebb korosztály megtartásának elõnyeit a tudás és tapasztalat megosztása, valamint a jövõben várható munkaerõhiány megoldása szempontjából.

A teljes jelentés és a hozzá kapcsolódó anyagok itt olvashatók: www.aegon.com/thecenter; www.aegon.hu