A munkahelyi zavarok, a digitalizáció és a zsarolóvírus-támadások közel három éve tartó kíméletlen pusztítása miatt a legtöbb vezető nem bízik jobban a kiberkockázatok kezelésének képességében, mint két évvel ezelőtt – derül ki a Marsh biztosítási brókercég és a Microsoft új jelentéséből.

A jelentés több mint 660 kiberkockázati döntéshozót kérdezett meg világszerte, és azt elemezte, hogy a szervezetek különböző funkciói és vezetői - köztük a kiberbiztonság és az IT, a kockázatkezelés és a biztosítás, a pénzügy és a vállalatvezetés - hogyan látják a kiberkockázatot.

A jelentés szerint a vezetők bizalma a szervezetük alapvető kiberkockázat-kezelési képességeiben - beleértve a kiberfenyegetések megértésére, mérséklésére, megelőzésére és a kibertámadások kezelésére és reagálására való képességet - nagyjából változatlan 2019 óta, amikor a válaszadók 19,7%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon magabiztos, míg 2022-ben ez az arány 19%-ra csökkent.

„A zsarolóvírusok folyamatos térnyerése és a jelenlegi viharos fenyegetettségi környezet miatt nem meglepő, hogy sok szervezet nem érzi magát magabiztosabbnak a kiberkockázatokra való reagálási képességét illetően most, mint 2019-ben" - céli a Marsh nemzetközi kibervédelmi részlegének vezetője.

Ezen túlmenően sok szervezet továbbra is küzd a beszállítóik és a digitális ellátási láncok által jelentett kockázatok megértésével. A válaszadók mindössze 43%-a nyilatkozott úgy, hogy elvégezte a beszállítóira vagy az ellátási láncaira vonatkozó kockázatértékelést.

A biztosítás a kiberkockázat-kezelési stratégia fontos része. A válaszadók 61%-a mondta, hogy cége rendelkezik valamilyen szintű kiberbiztosítással. Ugyanakkor a szervezeteknek csak 41%-a igyekszik a jogi, tervezési, pénzügyi, üzemeltetési vagy ellátási lánc menedzsment funkcióit bevonni a kiberkockázati tervek kidolgozásába, míg tízből közel négy válaszadó (38%) mondta azt, hogy szervezete kvantitatív módszereket használ kiberkockázati kitettségük mérésére, ami kritikus lépés annak megértésében, hogy a kibertámadások és más események milyen problémákat okozhatnak a vállalat működésében. Ez előrelépés a 2019-es felméréshez képest, amikor tízből három válaszadó (30%) nyilatkozott úgy, hogy szervezete kvantitatív módszereket alkalmaz.