A Magyarország elõtt álló demográfiai változások nyomán, hosszabb távon a fõvárosban és a fejlettebb régiókban élõkre marad a nyugdíjak elõteremtése – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett tanulmányából.
A KSH számításai szerint Magyarország népessége 2051-ben 8 és 9 millió fõ között alakulhat, miközben a korösszetétel is radikális változáson megy keresztül. Az elõrejelzés szerint a fiatal- (0–14 éves), valamint a munkaképes korú (15–64 éves) népesség abszolút száma negyven év alatt a 2011-es érték 70–75 százalékára esik vissza, míg a 65 évnél idõsebbek abszolút száma másfélszeresére nõ. A népességfogyás viszont területi alapon egyáltalán nem lesz egyenletes, hiszen a népességcsökkenés mértéke 2011 és 2051 között a magyarországi járások nagyjából felében a 30 százalékot is meghaladhatja. Néhány kivételtõl eltekintve ebbe a csoportba tartoznak Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Nógrád megye járásai, illetve Tolna és Békés megye egésze.
A KSH tanulmányában leírtak alapján egyre kisebb, és területileg egyre jobban Budapestre és Pest megyére koncentrált lesz az az aktív keresõ réteg, amelynek befizetéseibõl az állam elõ kell, hogy teremtse a nyugdíjakat. Az NN Biztosító felmérésébõl pedig az is kitûnik, hogy a nyugdíjra tudatosan készülõk már most hasonlóképpen koncentrálódnak: Budapesten és Pest megyében közel annyi Motiva nyugdíjbiztosítással rendelkezõ ügyfél él, mint a többi magyarországi megyében összesen. Ez azt jelenti, hogy a fõvárosban és Pest megyében ezer lakosra vetítve több mint kétszer annyi Motiva nyugdíjbiztosítás jut, mint az ország többi részében. Azaz az aktív keresõ rétegeket felülreprezentáló régió lakosai nem csupán az állami nyugdíjhoz járulnak majd hozzá nagyobb arányban, hanem saját nyugdíjukról is aktívabban gondoskodnak már most.
„Erre pedig szükségük is lesz, hiszen a területi változásokkal párhuzamosan a népesség életkori összetétele is alaposan átalakul. A csökkenõ népességben belül egyre többen lesznek az idõsek: az Európai Bizottság elõrejelzése szerint a magyar lakosságon belül a nyugdíjasok aránya 2060-ra megkétszerezõdik, ez pedig az állami nyugdíjak csökkentéséhez vezet. Tehát pont a mai harmincasoknak és negyveneseknek a legégetõbb minél hamarabb nyugdíjmegtakarításba kezdeni” – nyilatkozta Szabó Anikó, az NN Biztosító marketingigazgatója.
2016.02.24
Néhány évtizeden belül a fõváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresõk aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nõ elég gyorsan.