Harapófogóban a biztosítók? Mit hoz a jövõ?
2016.03.09
Tõzsdére lépett az NN Group 2014-ben, azóta az út azonban a legkevésbé sem volt sima a biztosítók számára. Az EU-s és hazai szabályozási környezet változása, az alacsony hozamok, valamint a magyar biztosítási piac kevésbé dinamikus növekedése akadályokat gördítettek a biztosítók útjába, Lard Friese, az NN Group vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette, hogy élte meg a társaság a nehézségeket és milyen jövõt jósolnak a hazai biztosítási szektornak.

Miután a banknak adott állami tõkejuttatás miatt az Európai Bizottság ezt elvárta, leválasztották a biztosítási üzletágat az elmúlt években az ING-rõl. Így jött létre az NN Group, amelyet 2014 júliusában külön is bevezettek az amszterdami tõzsdére, Magyarországon pedig a legnagyobb életbiztosítóként mûködik tovább. Miben más a biztosítócsoport stratégiája ma, mint 5-10 évvel ezelõtt ING-ként volt?

Az NN Group több mint 18 országban van jelen Európában és Ázsiában, tehát a korábbihoz hasonló piaci jelenléttel rendelkezik. Ma már azonban nem egy nagy pénzügyi konglomerátum részeként mûködünk, hanem önállóak vagyunk (2016 végéig az ING teljesen ki is száll az NN-bõl - a szerk.), vagyis a korábbinál jóval fókuszáltabb a tevékenységünk. A pénzügyi szektor más szereplõihez hasonlóan még inkább felértékelõdött nálunk is az ügyfélközpontúság, amit mi három értékben (odafigyelés, átláthatóság, elkötelezettség) foglaltunk össze.

A biztosítási piacot kevésbé rázta meg a válság, mint a bankszektort, ugyanakkor az önök biztosítójára fõleg banki okok miatt nagy hatással volt. Milyen tanulságokat hozott a válság biztosítói szempontból?

Az legfontosabb az ügyféligények középpontba kerülése, a második helyen a kockázatok megértése és helyes értékelése áll, ez elõtérbe került az árazásban, a termékek kialakításában és a kockázati védelem jelentõségének felértékelõdésében is. A piacok megnövekedett volatilitása miatt szükségessé vált az erõs tõkepozíció fokozatos felépítése a biztosítónál is. Ezt az idén év elején hatályba lépett Szolvencia II. rezsim is támogatta, illetve kellõ felkészülési idõt hagyva elõírta. Mi sikeresen bonyolítottuk le az átállást, átalakítottuk belsõ folyamatainkat, karácsony elõtt jóváhagyott részleges belsõ modellünk alapján számított szolvenciamutatóink pedig arról tanúskodnak, sikerrel vettük az akadályt. A Szolvencia II. a teljes biztosítási piacon erõsíti a pénzügyi ciklusokon átívelõ és úrrá levõ kockázatkezelést.

Mióta Magyarországon jelen van az NN, voltak azért jóval dinamikusabb növekedési szakaszai is a hazai életbiztosítási piacnak a mostaninál. Hogy látja, visszatérhet még a dinamikus növekedés idõszaka?

Valóban régóta, egészen pontosan 25 éve vagyunk jelen a magyar piacon, sokat láttunk már itt, és nagy szerepünk volt az életbiztosítási piac fejlesztésében. Mint korábban, most is az alacsony életbiztosítási penetráció alapján véljük úgy, hogy nagy növekedési lehetõségek rejlenek a magyar piacban is. Nekünk ebben a helyzetben az a szerepünk, felhívjuk az emberek figyelmét az életbiztosításokban rejlõ lehetõségekre, elõnyökre, és arra, hogy az életbiztosítás képes átsegíteni õket a pénzügyi nehézségeiken. Továbbra is a GDP növekedésével számolunk, ez elõsegíti a penetráció és a díjbevételek növelését is.

Nem tart attól, hogy ezt a piacot szimplán az állami kedvezmények segítik? Az utóbbi években például a nyugdíjbiztosításoknak köszönhetjük az életbiztosítási díjbevételek növekedését.

A világ legsikeresebb élet- és nyugdíjbiztosítási rendszereinek titka, hogy fejlett piaci infrastruktúrával rendelkeznek. A fejlett intézményrendszereket jellemzõen segíti, ha a kormányzati környezet is támogató, és ösztönzi, elõmozdítja a megtakarítások növekedését. Ennek több eleme van: 1. szükség van egy jó és egészséges szabályozásra, amely lehetõvé teszi, hogy a piac szereplõi felelõs és átlátható körülmények között kerüljenek kapcsolatba egymással, 2. jó, ha ezt adózási vagy más jellegû ösztönzõk egészítik ki, amelyek bátorítják az ügyfeleket, hogy elõre gondoskodjanak nyugdíjas korukról, vagy felkészüljenek egy betegségre. Ezek érdekében a kormányoknak, a felügyeleteknek és a biztosítási piac szereplõinek mindig érdemes együttmûködniük. A magyar nyugdíjbiztosítások adókedvezménye esetében egyébként arról van szó, hogy egy szintre került ezek szabályozása más nyugdíjtermékekével, így megnõtt a leendõ nyugdíjasok választási szabadsága.

Minden nemzetközi pénzügyi csoporton belül vannak jobban teljesítõ országok és fekete bárányok. Milyen régiós különbségeket lát ma az NN országai között az üzleti lehetõségek szempontjából, és hol áll Magyarország?

Magyar érdekeltségünk jelenleg piacvezetõ és nagyon élénk szereplõje a magyar biztosítási szektornak. Jókora átalakuláson esett át ez a leánycégünk, modernizálta és modulárissá tette termékstruktúráját, aminek eredményei a pénzügyi számokban és a növekvõ piaci részesedésben is megmutatkoznak. Elégedettek vagyunk a fejlõdésével, és további növekedést tervezünk Magyarországon. A régióban minden piacunk más, a magyar biztosító azonban mindenképpen a növekedésre ítéltek között van.

A magyar életbiztosítási piacot a unit-linked termékek dominanciája jellemzi, és a régióban is hasonló a helyzet. Mennyiben más a nyugat-európai, köztük a holland biztosítási piac szerkezete?

Össze sem hasonlíthatók egymással e piacok, olyan nagyok ugyanis az eltérések a gazdaság fejlettségében, a demográfiai trendekben, az ügyfelek igényeiben is. A unit-linked termékekkel kapcsolatban az a fontos, hogy a valós ügyféligényeknek megfelelõen értékesítsék õket a biztosítók. A legfontosabb szükségletnek, ügyféligénynek azonban most már a váratlan helyzetekkel szembeni biztosítási védelmet tartjuk, ezért is tûnik elengedhetetlennek, hogy a különbözõ kockázati védelmi szolgáltatásokból és megtakarításokból moduláris jelleggel összeállítható biztosításokat részesítsük elõnyben.

Az MNB az etikus életbiztosítási koncepció keretében szeretné megreformálni az életbiztosítások szabályozását. Egyetért-e a jegybank lépéseivel?

Támogatjuk a jegybank törekvéseit. Az MNB szorosan együttmûködik és részletes konzultációkat folytat a piaccal, mi pedig azért dolgozunk a MABISZ-ban a többi szakmai szereplõvel együtt, hogy mindenki megfeleljen az etikus életbiztosítási céloknak. A biztosítók gazdasági szereplõk, ezért fontos, hogy megõrizzék pénzügyi erejüket, és nyereséget tudjanak termelni a szabályozói változások közepette is. Emellett a szabályozói változások járuljanak hozzá a pénzügyi tanácsadás színvonalának további emeléséhez, hogy az megfelelõ hozzáadott értéket képviselhessen.

Hollandia merészet lépett 2013-ban: egyszerûen betiltották a biztosítási ügynökök jutalékkal történõ javadalmazásának lehetõségét. Milyen hatásokkal járt ez az ön hazájában?

Ügyféllel egyeztetett javadalmazásnak (customer agreed commission) hívják azt a modellt, amelyet Hollandia és egyébként mások mellett Nagy-Britannia is kialakított. Az ügyfél számlát kap a tanácsadásért. Az új rendszer hatására jelentõsen csökkent a tanácsadók száma a holland életbiztosítási piacon, konszolidálódott az ügynökök piaca, ugyanakkor a szigorúbb oktatási követelmények javították a tanácsadás minõségét. Egy dolgon ez nem változtatott: a tanácsadásnak továbbra is nagy értéke van, amit meg kell fizetni. Változott viszont az elérhetõsége: egyfajta igénybevételi küszöböt jelent, hogy az ügyfélnek közvetlenül fizetnie kell a szolgáltatásért. Mindazonáltal még így is átmeneti helyzetben van a holland modell. Számos megoldás elképzelhetõ, ezeket érdemes a helyi piacokra és ezek fejlõdési szakaszaira szabni. Azt javaslom a különbözõ piacoknak és iparágaknak, hogy a jó példákból tanuljanak.

Nem jellemzõ, hogy digitális csatornákon értékesítenék az életbiztosításokat. Eljöhet ennek az ideje is?


Nagyon izgalmasnak találom az új technológiában végbemenõ változásokat, és hogy ez miként alakítja át az ügyfelekkel való kapcsolattartást, valamint a belsõ biztosítói folyamatokat. Rengeteg idõt és befektetést áldozunk erre a biztosítócsoporton belül is, ha ugyanis mi nem változtatunk, új szereplõk változatják meg a piacot, ahogy egyes iparágakban ez már megtörtént. A tanácsadásban, az információgyûjtésben, a termékösszehasonlításban mindig rendelkezésre kell állnunk az interneten, mobilon, tableten, vagy akár a konyhai asztalnál, egy kávézóban, egy hotel lobbijában is. Ódivatú vélekedésnek tartom, hogy a digitalizáció arról szólna, hogy az életbiztosításunkat elérhetõvé tegyük a honlapunkon. Interaktivitásra van szükség: az interakciók kombinációja ez, egyfajta ökoszisztéma.

Hová képzeli el 5-10 év múlva az NN Groupot piaci jelenléte (országok, termékek stb.) szempontjából?

A legfontosabbnak azt tartom, hogy az ügyfelek barátságos, empatikus partnernek tartsanak minket pénzügyi biztonságuk megteremtésében, a váratlan helyzetekre való felkészülésben. Másrészt ami az egyes országainkat illeti, Magyarországhoz hasonlóan mindenütt vezetõk szeretnénk lenni. Harmadrészt pedig a részvényesek számára stabil készpénz- és profitáramlást szeretnénk biztosítani a hozzáadott értékkel kecsegtetõ befektetési lehetõségek folyamatos figyelemmel kísérése mellett.