A megtakarítással egybekötött életbiztosítások eltérõ, sokszor változatos elnevezésû és mértékû költségeket vonnak le; ahány termék, annyiféle költségelnevezés, változó az, hogy milyen költséget pontosan a befizetés melyik részére, milyen gyakran, milyen mértékben terhelik, sõt sok olyan termék is van, amelyik fiktív befektetési egységekkel dolgozik, így még csak meg sem mutatja, hogy ténylegesen mekkora költséget von el a kezdeti idõszakban befizetett pénzbõl.

Az MNB a biztosítók által már régóta alkalmazott TKM-mutatókat kezdte el felhasználni ahhoz, hogy a költségeket - és ezen keresztül az ügynöki jutalékokat - korlátozza. Ezt tervezik a "sima" (whole-life és tartamos) életbiztosításokra is kiterjeszteni.

Az MNB elõírása:

• tíz éves idõtartamon 0,5 százalékponttal,
• tizenöt éves idõtartamon 0,3 százalékponttal,
• valamint húsz éves idõtávon 0,25 százalékponttal szigorúbb, mint a jelenleg érvényben lévõ MABISZ-ajánlás.

Kisgergely Kornél MNB ügyvezetõ igazgató a Portfolio Biztosítás 2016 Konferenciáján elhangzott elõadásból kiderül, hogy míg a MABISZ-ajánlásnak a unit-linked termékek 26,3 százaléka felel meg kiválóan (míg 25,4 százaléka egyáltalán nem felel meg), az MNB-s szabályozás értelmében ez az érték mindössze 18,4 százalék lesz (míg 30,1 százalék nem fog megfelelni), ha a termékek nem módosulnak.

Az MNB azért is tervezte szigorítani a TKM-mutatókat, mert bár számos biztosító konszolidálta a költségelvonásának mértékét és tetté transzparensebbé a termékét, a mai napig lehet találkozni olyan unit-linked termékekkel, amelyek 10 százalék fölötti TKM-szerint kiszámított átlagos költséget vonnak el tíz éves idõtávon, de még olyan termékkel is, ahol húsz éves idõtávon is 6-7 százalék a TKM által kimutatott költségterhelés maximuma. Persze léteznek olyan biztosítások is, ahol 2,5-3 százalék a TKM tíz éves idõtávon, húsz évben pedig az is elõfordulhat, hogy 1 százalék alatti TKM-értékkel rendelkezik egy termék.

Az, hogy ténylegesen mekkora költséget fizetünk ki egy életbiztosításra persze nagyban függ attól is, hogy milyen eszközalapokba helyezzük a megtakarításunkat, milyen bónuszokat veszünk igénybe (ez a kettõ a TKM alsó-felsõ határát is jelentõsen befolyásolja), illetve hogy milyen kockázati kiegészítõket veszünk igénybe (ez egyáltalán nincs is benne a TKM-számításban).