A nem fertőző betegségek – elsősorban a daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus légzőszervi kórképek és a cukorbetegség – már nem pusztán egészségügyi problémát jelentenek, hanem a gazdasági növekedés egyik legnagyobb rejtett fékezőerejévé váltak. Az OECD friss, 2026 áprilisában megjelent elemzése szerint ezek a betegségek az elkövetkező 25 évben tovább terjednek, és már önmagában a társadalmak öregedése 31 százalékkal növeli a terhelést.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megelőzés sokkal nagyobb társadalmi és gazdasági hasznot hoz, mint a már kialakult betegségek kezelése. A szervezet számításai szerint hatékony prevencióval évente 6,2 millió megbetegedés és csaknem félmillió korai haláleset lenne elkerülhető az OECD-országokban. Ez különösen fontos üzenet Magyarország számára is, ahol az OECD szerint a népegészségügyi mutatók továbbra is kedvezőtlenek.

Egyre több a krónikus beteg

Az OECD-országokban 1990 és 2023 között:

• a daganatos betegségek előfordulása kb. 36%-kal nőtt,
• a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) előfordulása 49%-kal emelkedett,
• a szív- és érrendszeri betegségeké 27% felett nőtt,
• a cukorbetegségé pedig 87%-kal ugrott meg.

Ma az OECD-tagállamokban minden tizedik ember cukorbeteg, és minden nyolcadik ember él valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel. A növekedés mögött részben a hosszabb élettartam áll, de legalább ennyire fontosak az életmódbeli tényezők.

Az elhízás lenullázta a korábbi eredményeket

Az OECD szerint az elmúlt másfél évtizedben történt kedvező változások – például a dohányzás csökkenése vagy a levegőminőség javulása – összességében nem hoztak nettó javulást, mert ezt ellensúlyozta az elhízás gyors terjedése.

Ha a 2010-es kockázati szintek maradtak volna fenn, 2026 és 2050 között évente átlagosan 233 ezerrel kevesebb új krónikus megbetegedés lenne az OECD-ben. Csak az elhízás szinten tartása önmagában 1,1 millióval kevesebb új esetet jelentene évente.

Ez azt jelenti, hogy az egészségpolitika egyik legnagyobb nyitott kérdése ma már nem a dohányzás, hanem a testsúly, a táplálkozás és a mozgásszegény életmód.

Nemcsak betegséget, hanem gazdasági veszteséget is okoznak

A négy fő krónikus betegség együtt az OECD-ben az idő előtti (75 év alatti) halálozások 44%-áért felelős. Ezen belül:

• 24 százalékot daganatos betegségek okoznak,
• 15 százalékot szív- és érrendszeri betegségek,
• 3 százalékot krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD),
• 1 százalékot cukorbetegség.

Emellett a krónikus betegek körében 15–25%-kal magasabb a mentális betegségek kockázata, különösen több betegség együttes fennállása esetén.

A gazdasági hatás legalább ilyen súlyos:

• több táppénz,
• alacsonyabb termelékenység,
• gyakoribb részmunkaidő vagy korai kilépés a munkaerőpiacról,
• alacsonyabb bérek,
• növekvő egészségügyi kiadások.

Az OECD számítása szerint, ha ez a négy betegség nem létezne, az éves egészségügyi kiadások 41%-kal alacsonyabbak lennének, a GDP pedig 2026 és 2050 között átlagosan 3,8%-kal magasabb lehetne.

Forrás: https://www.oecd.org/en/publications/the-benefits-of-addressing-non-communicable-diseases-in-oecd-countries_7e651851-en/full-report.html#title-c1dcb47260

A megelőzés jobban megtérül, mint a gyógyítás

A jelentés egyik legerősebb üzenete, hogy a legjobb kórházi ellátás sem képes akkora társadalmi hasznot termelni, mint a megelőzés.

Ha az OECD-országok a legjobb negyedbe tartozó országok szintjére javítanák a fő kockázati tényezőket (elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, étrend, mozgáshiány, légszennyezés), akkor évente:

• 6,2 millióval kevesebb új megbetegedés lenne,
• 495 ezerrel kevesebb korai haláleset történne,
• 7,6 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkaerő-kapacitás szabadulna fel,
• a GDP 1,3%-kal magasabb lenne.

Az OECD szerint a legtöbb országban már egyetlen vezető kockázati tényező kezelése – jellemzően az elhízás visszaszorítása – elhozná a potenciális nyereség közel felét.

Magyarország különösen érintett

Magyarország egészségmutatói továbbra is gyengék az OECD-átlaghoz képest. A 2025-ös OECD egészségügyi országprofil szerint:

• a várható élettartam 76,7 év, ami 4,4 évvel alacsonyabb az OECD-átlagnál,
• a megelőzhető halálozás 249 fő / 100 ezer lakos, szemben a 145-ös OECD-átlaggal,
• a kezelhető halálozás 141 fő / 100 ezer, míg az OECD-átlag 77.

Ez arra utal, hogy Magyarországon egyszerre lenne szükség erősebb prevencióra és hatékonyabb ellátórendszerre.

A mostani jelentés magyar országprofilja külön is rámutat arra, hogy a krónikus betegségek hazai terjedése mögött több, régóta ismert kockázati tényező áll. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogyan áll Magyarország az OECD-átlaghoz képest a legfontosabb egészségkockázatok terén.

Forrás: https://www.oecd.org/en/publications/the-health-and-economic-benefits-of-tackling-non-communicable-diseases_cf2ee573-en/hungary_efe52d1a-en.html#figure-d1e81

A grafikon alapján Magyarország több fő egészségkockázati mutatóban kedvezőtlenebbül áll az OECD-átlagnál. Az elhízás, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás, valamint a mozgásszegény életmód továbbra is komoly népegészségügyi kihívás, amely erősen hozzájárul a krónikus betegségek hazai terhéhez.

Különösen figyelemre méltó, hogy miközben több országban javultak az életmódbeli mutatók, Magyarországon még mindig az OECD-átlag feletti több rizikófaktor előfordulása. Ez azért fontos, mert az OECD elemzése szerint már egyetlen vezető kockázati tényező – például az elhízás – érdemi visszaszorítása is jelentős egészségnyereséget és gazdasági megtakarítást hozhatna.

Jelentős egészségügyi és gazdasági nyereség lenne elérhető

Az OECD külön magyarországi elemzése hangsúlyozza, hogy hazánk számára a nem fertőző betegségek (NCD-k) visszaszorítása különösen nagy egészségnyereséget és gazdasági előnyt jelentene, mivel a kockázati tényezők előfordulása továbbra is magas.

A jelentés szerint Magyarországon:

• a korai halálozás jelentős része megelőzhető lenne, ha a fő kockázati tényezők (elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány) csökkennének,
• az egészségveszteség mellett jelentős munkaerőpiaci és GDP-veszteség is keletkezik,
• a legnagyobb hatás a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok és diabétesz visszaszorításával érhető el.

Magyarország számára már a kockázati tényezők részleges javítása is aránytalanul nagy egészségnyereséget hozna, mivel a kiinduló szint több mutatóban kedvezőtlenebb az OECD-átlagnál.

Ha Magyarország 2026-tól kezdődően elérné a jelenlegi felső kvartilis prevalenciát, azaz a legjobb negyedbe tartozó országok szintjére javítaná mind a hat kockázati tényezőt (azaz a légszennyezés, a káros alkoholfogyasztás, az elhízás, a fizikai inaktivitás, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás), akkor 2026 és 2050 között átlagosan, a jelenlegi előrejelzésekhez képest évente:

• 89 350-nel kevesebb új nem fertőző betegség eset lenne
• az éves korai halálozás (azaz a 75 év alatti halálesetek száma) 17,9%-kal csökkenne
• az éves egészségügyi kiadások összesen 10,9%-kal csökkennének
• a munkaerő 91 925 teljes munkaidő-egyenértékkel (FTE) bővülne, vagyis 91 925 teljes munkaidős állásnak megfelelő munkaerő-kapacitás szabadulna fel
• a GDP 3,0%-kal növekedne.

Mit lehet tenni?

Az OECD szerint a krónikus betegségek terhe nem elkerülhetetlen: a legtöbb esetben szisztematikus megelőzéssel jelentősen csökkenthető. A sikeres országok tapasztalatai alapján az OECD három pillérre épülő stratégiát javasol:

1. Egyéni döntések támogatása (információ és edukáció)

• egészségműveltség erősítése
• táplálkozási és mozgási tudatosság növelése
• szűrővizsgálatokban való részvétel ösztönzése
• dohányzásról való leszokást segítő programok

2. Egészségesebb környezet kialakítása

• egészséges élelmiszerek könnyebb elérhetősége
• városi környezet mozgásra ösztönző átalakítása
• dohányzási és alkoholfogyasztási kitettség csökkentése
• levegőminőség javítása

3. Egészségügyi rendszer fókuszváltása a megelőzés felé

• korai diagnózis és rendszeres szűrések
• krónikus betegek hosszú távú gondozása
• alapellátás megerősítése
• integrált betegutak kialakítása

Az OECD hangsúlyozza: a legnagyobb megtérülést nem az egyes beavatkozások külön-külön, hanem a három pillér összehangolt alkalmazása adja.

Mit jelent ez a magyar magán-egészségbiztosítási piacnak?

A krónikus betegségek terjedése várhatóan növeli az igényt a gyors diagnosztikára, a szűrővizsgálatokra, a második orvosi véleményre és a szervezett betegutakra. A magyar magán-egészségbiztosítási piac számára ezért a jövő egyik kulcsterülete nem pusztán a finanszírozás, hanem a prevenciós szolgáltatásokkal kombinált biztosítási termékek fejlesztése lehet. Azok a konstrukciók lehetnek versenyképesek, amelyek a betegségek kezelésén túl segítenek azok megelőzésében is.