A társadalmi-gazdasági, demográfiai, egészségügyi és technológiai fejlesztések, valamint az alacsony kamatlábak elhúzódó időszaka világszerte csökkentette a megtakarítás-orientált életbiztosítások vonzerejét. Ez nem csak az egyének pénzügyi jólétét rontotta fokozatosan, hanem kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy az életbiztosítási üzletágnak hogyan kellene fejlődnie a jövőben – állítja legutóbbi jelentésében a Geneva Association (GA).

A világ biztosítóinak egyik szakmai szervezete, a Geneva Association (GA) szerint pénzügyi jólét fogalma összekapcsolja az egyének általános jólétét az egész életen át tartó elegendő pénzügyi erőforrás rendelkezésre állásával. Az életbiztosítások alapvető célja éppen ezen pénzügyi jólét biztosítása, azonban a hagyományos üzleti modellek az elmúlt években nyomás alá kerültek, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az életbiztosítási ágazatnak hogyan kellene fejlődnie a jövőben.

A jelentés azokat a társadalmi-gazdasági, demográfiai, egészségügyi és technológiai tényezőket tárgyalja, amelyek átalakítják a kockázatokat; megvizsgálja a biztosítók által alkalmazott jelenlegi pénzügyi jóléti stratégiákat; és felméri az életbiztosítások szerepének bővítésére vonatkozó lehetőségeket. A széles körű szakirodalmi áttekintés mellett a jelentés megállapításai az ázsiai, afrikai, amerikai és európai biztosítási piacokat képviselő 25 nagy életbiztosítónál végzett felmérésen alapulnak.

A pénzügyi jólétet alakító erők

A nyugdíjazás bizonytalansága egyre nő. A fejlett országokban a népesség elöregedése és a lassuló gazdasági növekedés aláássa az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, amire a kormányok a nyugdíjazási juttatások csökkentésével és a nyugdíjkorhatár emelésével reagáltak. A fejlődő országokban a lakosság nagy része pedig még mindig a tágabb családtól függ az időskori támogatás tekintetében, azonban az urbanizáció és a családok méretének csökkenése gyengíti az informális családi segítséget. Bár a kormányok világszerte innovatív megközelítésekkel reagáltak a munkáltatói és a magánnyugdíjak kiterjesztésére, a nyugdíjmegtakarítások és a biztosítási védelem továbbra sem megfelelő, és sokakat az elszegényedés fenyeget idős korukban.

A demográfiai és egészségügyi trendek szintén nyomást gyakorolnak az egészségügyi kiadásokra, és aláássák a pénzügyi jólétet. Az OECD-országokban a 65 éves vagy annál idősebb emberek közel 60%-a már két vagy több krónikus egészségügyi problémával él.

Aggodalomra ad okot az a tény is, hogy a krónikus betegségek előfordulása a fiatalabb felnőttek körében számos országban növekszik, ami további nyomást gyakorolhat az egészségügyi és gondozási költségvetésre. Továbbá egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a pénzügyi bizonytalanság önmagában is súlyosbítja a rossz fizikai és mentális egészségi állapotot, és ezáltal ördögi kört hoz létre.

Az alacsony kamatlábak által jellemzett makrogazdasági környezet aláássa a tőkefedezeti nyugdíjak és a magánbiztosítások azon képességét, hogy olyan juttatásokat nyújtsanak, amelyek kielégítik a jövőbeli nyugdíjasok jövedelemigényét. Kétséges, hogy a mai fiatal felnőttek a jelenlegi makrogazdasági környezetben képesek lesznek-e elegendő megtakarítást létrehozni ahhoz, hogy biztos nyugdíjat tudjanak biztosítani.

A digitális technológia a fogyasztói interakciók kulcsfontosságú csatornájává vált. A digitális kapacitással és algoritmusvezérelt kockázatvállalással rendelkező amerikai életbiztosítók például 2020 óta 30-50%-os növekedést tapasztaltak az értékesítésben. Míg azonban egyes életbiztosítók előrelépést értek el, az ágazat egésze csak lassan tudta kihasználni a digitális technológiát. Ez növekvő piacot nyitott a pénzügyek, az öregedés és az egészségügy metszéspontjában elhelyezkedő független technológiai platformok számára. A becslések szerint 2011 óta az Age Tech piacra áramló kockázati tőke több mint tízszeresére nőtt, és 2020-ra átlépte az 1 milliárd dollárt. Még nem tudni azonban, hogy ezek a fejlesztések valóban hozzájárulnak-e a pénzügyi jólét növeléséhez, a fogyasztói elkötelezettség javításához és a pénzügyi integráció előmozdításához, vagy csupán új marketing- és értékesítési felületeket hoznak létre.

Mit gondolnak a biztosítók a pénzügyi jólétről?

A felmérés az alábbi nézőpontokat vizsgálta a pénzügyi jólét változó koncepciójával kapcsolatban:

• A biztosítók értelmezése és véleménye a pénzügyi jólétről.
• A pénzügyi jólét koncepciójának gyakorlati alkalmazása.
• A biztosítók pénzügyi jólétben betöltött szerepének megszilárdításában rejlő lehetőségek és kihívások feltárása.

A szakirodalmi áttekintés eredményei alapján a jelentés a pénzügyi jólétet (és a kapcsolódó biztosítási termékeket) olyan fogyasztói igények ökoszisztémájaként értelmezi, mint a pénzügyi műveltség, a megtakarítások, az adósság, a pénzgazdálkodás vagy az általános jólét. A felmérésből kiderül, hogy valamennyi biztosító kínál olyan termékeket a pénzügyi jólét fokozására, amelyek túlmutatnak a hagyományos kockázati és megtakarítási megoldásokon. A legtöbb terméket azonban úgy tervezték, hogy elsődleges célként a nyugdíjbiztosítást tűzzék ki, majd a pénzügyi műveltség és az általános megtakarítások ösztönzése következik.

A legtöbb biztosító úgy véli, hogy a pénzügyi jóléti termékek sikeresen növelik az ügyfelek számát, megtartását és elégedettségét. Elismerik ugyanakkor, hogy többet lehetne tenni az ügyfelekkel való kapcsolattartás számának és minőségének növelése érdekében. Az életbiztosítóknak azonban olyan fontos kihívásokkal is szembe kell nézniük, mint a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csökkenése, ami megnehezíti az emberek számára a megtakarítások elérését, valamint a politikai és szabályozási környezet változékonysága, ami pedig a hosszú távú megtakarítási szokások kialakítását nehezíti.

Négy ajánlás a biztosítók számára

A megtakarításokat és a kockázati védelmet meghatározó tényezők közvetlen befolyásolása. A pénzügyi jólét koncepciója a fogyasztói igények ökoszisztémáját foglalja magában, amely túlmutat az életbiztosítók által kínált hagyományos termékeken. Ha az életbiztosítók stratégiai szempontból jobban kívánják pozícionálni magukat, akkor újra kell definiálniuk szerepüket, hogy közvetlenül befolyásolják a nyugdíjcélú megtakarítások és a kockázati védelem meghatározó tényezőit, például pénzügyi ismeretek oktatásával, tanácsadási szolgáltatásokkal, mentorálással és pénzügyi ösztönzőkkel, a kormányzattal, pénzügyi tanácsadókkal, vagyon- és eszközkezelőkkel együttműködve.

A pénzügyi műveltség előmozdítása fiatal korban. A pénzügyi oktatásra fordított figyelem hiánya miatt a fiatalok nincsenek felkészülve arra, hogy a jelenlegi munkaerőpiac bizonytalanságai között eligazodjanak, és sikeresen felkészüljenek a nyugdíjas éveikre. Emellett elszalasztják azt a lehetőséget, hogy már fiatal korban megszilárdítsák az életbiztosítások szerepét. Viszonylag kevés befektetéssel a biztosítók a nemzeti oktatási ügynökségekkel, iskolákkal, közösségekkel és digitális platformokkal együttműködve innovatív módszereket dolgozhatnak ki a szélesebb körű pénzügyi ismeretek terjesztésére.

A kockázati kitettség javítása prevenciós intézkedésekkel. Nagyon kevés életbiztosító fejleszt új terméket kifejezetten a kockázati kitettségek korlátozása érdekében. Holott a pénzügyi jólét, az általános jólét és a kockázatos viselkedés között szoros kapcsolat van. E viselkedésmódok megváltoztatása megköveteli, hogy a biztosítók az adattudományt termékeik középpontjába helyezzék. Egyfajta paradigmaváltásként pedig a javításról/helyreállításról az előrejelzésre/megelőzésre álljanak át. Ugyanígy a adattudomány felhasználásával az egészségügyi és wellness-termékek is jobban integrálhatók az életbiztosításokba, ami szintén jelentős előnyökkel járhat.

Az ezüst gazdaság kiaknázása. Az Ezüst Gazdaságban (Silver, Ageing vagy Longevity Economy), azaz az idősödő társadalomban rejlő gazdasági és társadalmi potenciál óriási. Az életbiztosítók erőfeszítései ugyanakkor az ágazatban való részvételre jelenleg szerények. Kevés jel utal arra, hogy termékeik a változó nyugdíjazási szokásokkal - például a nyugdíjba vonulás nélküli nyugdíjazással, a szakaszos nyugdíjazással és a nyugdíjazás utáni új karrierrel, illetve a változó családi struktúrákkal - foglalkoznának. Az olyan új megoldások, mint a középkorú felnőttek átképzését lehetővé tevő és a hosszabb munkaviszonyt ösztönző "silver sabbatical", valamint a kiegészítő egészségügyi és ápolási ellátások, amelyek átveszik a kormányzat feladatait, segíthetnek a biztosítóknak az ezüst gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásában és növelhetik jelentőségüket az öregedő társadalmak számára.

Sok forog kockán - nemcsak az életbiztosítási ágazat, hanem a jövő generációk pénzügyi jóléte szempontjából is. Az ágazatnak nélkülözhetetlen szerepet kell játszania abban, hogy segítsen az egyéneknek és a családoknak eligazodni napjaink gyorsan változó demográfiai, gazdasági és társadalmi környezetében. Amennyiben hatékonyabban akarja segíteni őket céljaik elérésében, akkor a pénzügyi jólét tágabb értelmezését kell elfogadnia, és miközben továbbra is a hagyományos nyugdíj-megtakarítási és védelmi feladatokat kell ellátnia, olyan új termékeket és szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek az emberek igényeit az egész életciklus során holisztikusan elégítik ki. Vannak biztató jelek arra, hogy az ágazat kezd ebbe az irányba mozdulni, de az is világos, hogy még sok a tennivaló – állapítja meg a GA jelentése.