Öregeknek nem jár biztosítás?
2016.04.06
Nyugdíjas korunkban, vagy afelé közeledve egyre többen gondolunk arra, hogy nem árt anyagilag bebiztosítani családunk jövõjét egy kockázati életbiztosítással, azt azonban érdemes tudni, hogy a legtöbb biztosító csak bizonyos kor alatt áll szóba az emberrel, ami jellemzõen 60-65 év, ha kockázati terméket szeretnénk. Persze szerencsére léteznek kifejezetten idõseknek szóló biztosítási termékek is - írja a portfolio.hu.

Ahogy idõsödik az ember és az elmúlás tényével egyre inkább szembe kell néznie, sokan gondolunk arra, hogy családunk anyagi helyzetét stabilizálni tudjuk halálunk után, azonban ilyenkor életkorunkból és egészségi állapotunkból fakadóan nem sok biztosító áll már szóba az emberrel, fõleg, ha kockázati életbiztosításról van szól.

Kockázati életbiztosítás

60-65 éves kor fölött "sima" kockázati életbiztosítást csak alig-alig tudunk kötni néhány szolgáltatónál, legtöbb esetben ugyanis ez a korhatár, ameddig engedélyezi a szolgáltatásba való belépést a biztosítottnak, persze vannak kivételek.

Bizonyos életkor felett már csak azért sem érdemes sima kockázati életbiztosításban gondolkodunk, mivel minél idõsebbek vagyunk, annál magasabb díjat fizetünk ugyanazért a térítési összegért, ezért vagy érdemes jóval nyugdíj elõtt megkötni (legalább 20-30 évvel) a szerzõdést (ami adott esetben akár nyugdíj utánig is futhat), vagy más megoldás után kell néznünk.

Megtakarítási célú

Jó lehet egy befektetéssel egybekötött (unit-linked), vagy egy vegyes / hagyományos biztosítás is, ha hozzátartozóink anyagi terheit csökkenteni akarjuk halálunk után, azonban ez kétélû fegyverként is mûködhet: 

  • Bár itt is van belépési korlát a biztosítottra, az nincs meghatározva, hogy a szerzõdõnek hány évesnek kell lennie.
  • Tehát elkezdhetünk hozzátartozóinknak félretenni úgy is, hogy megkötjük a biztosítást a saját nevünkre, de biztosítottként a hozzátartozót jelöljük meg.
  • Így ha meghal a szerzõdõ, a biztosított veszi át a szerzõdést és az õ tulajdona lesz az addig befizetett pénz is.
  • Egyetlen hátránya ennek a megoldásnak, hogy ellenben azzal a verzióval, ha a biztosított hal meg, a biztosító nem fizeti ki a pénzalapot és a kockázati összeget, így ha korai szerzõdéses élettartam alatt történik meg a szerzõdõ halála (például szerzõdéskötéstõl számított egy éven belül), a biztosítottnak (aki akkorra már szerzõdõ lesz), fizetnie kell a biztosítást, vagy az összeg jelentõs részét (vagy egészét) bukni fogja.
  • Ha ilyen megoldást szeretnénk,érdemes ezért inkább egyszeri díjas biztosításban gondolkozni rendszeres helyett, azonban ez nagyobb összeg befektetését igényli.
Idõskori biztosítás

A legjobb megoldás talán a kifejezetten idõseknek kitalált biztosítások, amelyek jellemzõen kedvezõbb tarifákért magasabb kockázati szolgáltatást nyújtanak a unit-linked biztosításoknál.

Ezek egy kockázati életbiztosításhoz hasonlóan mûködnek, viszont:

  • jóval magasabb a belépési korhatár,
  • alacsonyabb lehet a befizetendõ díjuk, mint ilyen idõsen egy sima kockázatinak,
  • cserébe jellemzõen a fedezet is alacsonyabb,
  • több helyen nincs orvosi vizsgálat sem (egy betegség miatt ugyanis a díj jelentõsen nõhet, azonban a legtöbb biztosító nem fizet, ha elõzetesen fennálló állapot miatt halt meg a biztosított),
  • számos esetben olcsóbbak, ha házastárssal közösen kötjük meg.
Érdemes azt is tudni, hogy jellemzõen van egy bizonyos várakozási idõ (6 hónap- 3 év), amely eltelte után nyújtanak csak a biztosítók teljes értékû fedezetet, életkortól függõen viszont gyakran elõfordul, hogy mindössze néhány év alatt többet fizet be az ember, mint amekkora a térítési összeg.