Megmozgathatja a közvetítõi piacot a jelzáloghitelek jutalékának maximalizálása – állítják a szakértõk. Három hete lépett életbe az a jogszabály, amely alapján legfeljebb 2 százalékos jutalékot fizethet egy hitelintézet a jelzáloghitelek után a közvetítõknek. Korábban ennek akár a dupláját is megadták egy ügynöknek. Sõt sokan azt mondják, valójában harmadolódott a jutalék, 2 százalékot sem kap ugyanis szinte senki. A fõügynökök körülbelül 1,6 százalékos díjat kapnak a folyósított hitel után, ezt osztják le a valódi közvetítõknek, akik végül a nyújtott hitel 1-1,4 százalékát kapják meg – persze bruttóban. Vagyis míg korábban egy 10 millió forintos hitel után 300-400 ezer forintot is kapott egy közvetítõ, most örülhet, ha 100-150 ezer forintot megkeres. Armageddon viszont nem lesz, a kiesést ugyanis lehet pótolni.

„Az alacsonyabb jutalék miatt rövid távon a bevétel csökkenésére számíthatnak a hitelközvetítõk” – mondja Kádárné Wehovszky Gabriella, az OTP Pénzügyi Pont Kft. ügyvezetõ igazgatója. A változatlan bevételhez lényegesen nagyobb ügyletszámra van szükség, ezért az ügynökök megpróbálnak majd szélesebb ügyfélkört elérni, illetve keresztértékesítéssel pótolni a kiesést. Ez részben már a jelzáloghitelezési piacról is sikerülhet, ott ugyanis légyegesen több a tranzakció az idén, mint tavaly, ami növelheti a bevételt. Januárban és februárban összesen 66 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, ez 53 százalékkal több, mint 2015 elsõ két hónapjában. A lendület pedig egész évben kitarthat, az ingatlanpiac egyre pörgösebb, és a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is sokakat lakásvásárlásra csábít.

A jutalékplafon kettõs hatással lehet az új belépõkre: eltántoríthat néhány, erre a pályára készülõ közvetítõt, az élénkülõ ingatlanpiac ugyanakkor éppen hogy új ügynököket vonzhat a piacra. Komoly átrendezõdésre Kádárné Wehovszky Gabriella rövid távon nem számít a közvetítõi piacon, hosszabb távon azok lehetnek a folyamat vesztesei, akik nem követik az ügyféligényeket, és nem rendelkeznek elég széles termékpalettával. Vagyis a nagyobb kínálattal rendelkezõ cégek elõnybe kerülhetnek, hiszen többféle terméket kínálhatnak egyszerre – például ingatlanhoz kapcsolódó elõtakarékosságot, hitelt, biztosítást –, amivel meg tudják többszörözni a jutalékukat.

Lehetnek olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek a keresztértékesítés miatt kifejezetten nyerhetnek a hitelközvetítõi jutalék korlátozásával. A lakáshitelt igénylõket valószínûleg megkeresik majd az ügynökök lakás-takarékpénztári, bankszámlanyitási vagy valamilyen önkéntes pénztári ajánlattal is. A lakás-takarékpénztár kézenfekvõ öngondoskodási termék egy lakáshitellel rendelkezõ számára, hiszen az állami támogatások miatt jóval magasabb az elérhetõ hozama, mint a lakáshitelek kamata, a hozamkülönbözetet pedig megnyeri az ügyfél.

Az önkéntes pénztárak akkor lehetnek igazán vonzók az ügynököknek, ha a kormányzati terveknek megfelelõen eltörlik az új tagok szerzésére vonatkozó jutalékkorlátot. Az egészségpénztárak mellett szólhat újabban az az érv, hogy egyre többen közülük bevezették az önsegélyezõ pénztári szolgáltatásokat, ennek keretében lakáshitelt is lehet már törleszteni a pénztárból adókedvezménnyel támogatva.