Egy 2016-tól hatályos törvénymódosítás révén a már mûködõ önkéntes pénztári típusok mellett ezentúl egy pénztáron belül egyszerre is elérhetõvé válhatnak az egészség- és önsegélyezõ szolgáltatások. Egy meglévõ egészségpénztár például önsegélyezõ szolgáltatások felvételével vagy egy önsegélyezõ pénztárral való egyesüléssel bõvítheti tevékenysége körét.

A létrejövõ új egészség- és önsegélyezõ pénztárak így egyszerre szervezhetnek és finanszírozhatnak az egészség védelmét szolgáló programokat, vásárolhatnak egészségügyi szolgáltatásokat, szociális probléma esetén adhatnak kiegészítõ ellátást, és támogathatják gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is. Az önsegélyezõ pénztárak hozzájárulhatnak a forint alapú lakáshitelek törlesztéséhez is.

Új szolgáltatások lesznek

Az önkéntes nyugdíjpénztárak változatlanul csak nyugdíjszolgáltatást nyújthatnak. Az erre jogosult pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor viszont eddig kizárólag arról nyilatkozhatott, hogy egy összegben, járadékként vagy ezek kombinációjaként igényli-e teljes megtakarítását, esetleg azt bent hagyja a pénztárban. A korábbi jogszabály nem határozta meg a járadékszolgáltatás kereteit és az intézmények tényleges kötelezettségeit ennek kapcsán.

Az új szabályok szerint ugyanakkor a nyugdíjpénztáraknak legalább 5 éven át saját járadékszolgáltatási lehetõséget kell biztosítani arra jogosult tagjaiknak, ami lehet ütemezett pénzkivonás, vagy banktechnikai járadék. Ez alól csak az ezer fõnél kisebb taglétszámú nyugdíjpénztárak a kivételek, amelyeknek így csak egyösszegû kifizetési kötelezettségük van. A továbbiakban a tagoknak nemcsak a teljes megtakarítás kifizetését lehet kérni, hanem azt is, hogy annak csak egy részét vegyék fel – a tagdíj további fizetésével vagy anélkül.

A nyugdíjpénztárak saját járadékszolgáltatása lehet határozott vagy határozatlan idõtartalmú. Ezt – az alapszabály szerint – a havi, negyedéves vagy féléves kifizetési lehetõségek közül legalább kétféle kombinációban kell nyújtaniuk. A nyugdíjpénztárak biztosítótól vett életjáradékot is kínálhatnak tagjaiknak, amely élethosszig nyújtandó járadéktípust jelent. A járadékot kérõ tagot a nyugdíjpénztár 30 napon belül köteles tájékoztatni a járadék induló összegérõl, határozatlan idõtartalmú típusnál (a meglévõ megtakarításokat figyelembe véve) a várható tartamról, a folyósítás gyakoriságáról, illetve, a biztosítótól vett életjáradék esetén, annak várható összegérõl.

Több helyen is lehet majd a pénz egyszerre

Ha a tag elfogadja a járadékfeltételeket (vagy 60 napig nem reagál), a nyugdíjpénztárnak 30 napon belül meg kell kezdenie a saját járadék folyósítását vagy szerzõdnie kell a biztosítási életjáradékra egy biztosítóval az életjáradék ugyanezen határidõn belüli folyósításáért. Ha egy tag a tájékoztatás nyomán inkább új igényt nyújt be, a nyugdíjpénztár annak elkészítéséért maximum 2 ezer forint költséget számíthat fel.

A választható portfóliós – azaz többféle befektetési kosarat kínáló – nyugdíjpénztáraknak ezentúl szabályzatukban kell meghatározniuk azt is, hogy milyen életkorú és kockázatvállalási hajlandóságú tagoknak ajánlják az adott portfóliót. Új lehetõség, hogy a nyugdíjpénztári tagok – ha pénztáruk szabályzata ezt engedi – erre vonatkozó nyilatkozatukkal mostantól két portfólió között is megoszthatják megtakarításukat. A portfólió-megosztás díja az újonnan választott portfólió(k)ba áthelyezett megtakarítás 1 ezreléke, legfeljebb 2 ezer forint lehet.
Azok az egészségpénztárak, amelyek kizárólag csak az adott pénztártag egyéni egészségszámlájának terhére nyújtanak szolgáltatásokat, 2016-tól legalább a beérkezett tagdíj 90 százalékát kötelesek jóváírni tagjaik egyéni egészségszámláján.