Varga Mihály hozzátette: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa szerdán jóváhagyta, hogy az EBRD 15 százalékos részesedést vásároljon az Erste Bank Hungary Zrt-ben. A magyar kormány fenntartja, megerõsítette korábbi döntését, hogy 15 százalékos tulajdon részarányig részesedést vásároljon a bankban - mondta.   

A miniszter az árról a szerzõdés aláírásáig nem nyilatkozik, de mint mondta, a magyar kormány jól képviselte az adófizetõk érdekeit, az Erste Bank pedig a részvényesekét, így mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot sikerült kötni. 

A kormány az aláírást követõ 3-4 hónapon belül megkapja a részesedést - mondta. Leszögezte azt is, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a szükséges fedezet, nem szükséges azt módosítani. Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: a kormány ugyanakkora tulajdonrészt (15 százalék) és ugyanakkora összegért vásárolja meg az Erstétõl, mint az EBRD. A tulajdonszerzés nem a korábban tervezett tõkeemeléssel, hanem részesedésvásárlással valósul meg - mondta a miniszter. Emlékeztetett: tavaly február 9-én háromoldalú megegyezést írt alá az EBRD, az Erste Bank és a magyar kormány. A megállapodás egyik eleme, hogy a kormány törekszik a magyar tulajdon arányának növelésére a bankrendszerben, de nem törekszik arra, hogy hosszú távon állami tulajdonú bankok maradjanak a portfóliójában. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az MKB-ban és a Budapest Bankban lévõ állami tulajdont értékesíti - tette hozzá. A 15 százalékos tulajdonrész-vásárlás hozzájárul ahhoz, hogy tovább erõsödjön az egyik legnagyobb magyarországi bank és a kormány közötti bizalom - szögezte le Varga Mihály. Az Erste azzal is elkötelezte magát amellett, hogy hosszú távú, kiszámítható partnere legyen a magyar gazdaságnak és a kormánynak, hogy vállalta: 550 millió euróval növeli a magyarországi hitelezést több területen - mondta. Hornung Ágnes pénzügyekért felelõs államtitkár hozzátette: a tavaly február 9-én aláírt megállapodás egyik fontos része, hogy a kormány vállalta a bankszektor terheinek csökkentését. Úgy vélte, ezt sikerült teljesíteni, a 2016-os és 2017-es bankadó-csökkentéssel csökken a szektor terheinek jelentõs része. Kérdésre válaszolva Varga Mihály a Budapest Bank értékesítésérõl elmondta: a kormány szerint a GE Capital-tõl 196 milliárd forintért megvásárolt bank hosszú távú állami tulajdonban tartása nem indokolt, a miniszter bízik benne, hogy az idén befejezõdik a tulajdonrész értékesítése. Nem tervez további banki tranzakciókat a kormány, azonban nem zárja ki a lehetõségét, hogy tárgyalásokat kezdjen akvizíciókról, figyelembe véve a befektetõ speciális szempontjait, ahogy az MKB és a Budapest Bank esetében történt - mondta kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: a tavalyi Erste-EBRD megállapodás abba az irányba tereli a kormányzatot, hogy lehetõség szerint ne legyen hosszú távon állami tulajdonrész magyar bankokban.

A gazdasági tárca az országgyûlésnek május 3-án, kedden benyújtott, adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslata szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezõen 0,15 százalék, az e feletti összegre azonban az idei 0,24 százalékról 0,21 százalékra mérséklõdik. Változik az adó alapja is, január elsejétõl nem a 2009. évi módosított mérlegfõösszeg alapján, hanem adóévet megelõzõ második adóév módosított mérlegfõösszegének alapján kell megállapítani az adót.

Az idei, 2016-os költségvetés 79,2 milliárd forint bevétellel számol ebbõl a forrásból, a jövõ évi költségvetési törvényjavaslat 66,5 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi szervezetek különadójából.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából 2015-ben 149,6 milliárd forint, 2014-ben 148,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.