A befektetési eszközök használatában azonban még nincs elegendõ gyakorlata a lakosságnak: a pénzüket még mindig legtöbben lekötés nélkül a folyószámlán, illetve készpénzben tartják. Az elõzõ évekhez képest nõtt azok száma, akik befektetési jellegû megtakarítással rendelkeznek, de õk is inkább az alacsony hozamú, biztonságosabb eszközöket részesítik elõnyben, míg a befektetési alapok népszerûsége tavaly óta változatlan. 

Többségbe kerültek a megtakarítók
Míg 2013-ban a megkérdezettek mindössze 34 százaléka rendelkezett megtakarítással, addig 2016-ra stabil többségbe kerültek azok, akik meg tudnak takarítani: a megkérdezettek 55 százaléka válaszolt úgy, hogy van félretett pénze.

Bár még mindig kevesen fialtatják ezt, a tavalyi 24 százalékról idén 30 százalékra nõtt azok aránya, akiknek van befektetési jellegû megtakarítása. A megtakarítási formák esetében a korábbi évekhez hasonlóan az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legelterjedtebbek.

A tavalyi 34 százalékhoz képest csökkent a pénzüket a folyószámlán lekötés nélkül tartók száma 27 százalékra, viszont tovább nõtt, és 18 százalékra jött fel azok aránya, akik egyszerûen készpénzben tartják félretett pénzüket, amely így mára a második leggyakoribb megtakarítási formává vált.

A legnépszerûbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla, ezt a folyószámlán történõ lekötés követi. A befektetési alapok népszerûsége tavaly óta változatlan, idén is a válaszadók 8 százaléka tartja ebben az eszközben pénzét.

Mibe fektetne egymilliót?
A tavalyi brókerbotrányok után a megrendült bizalom helyreállni látszik, és az akkor tapasztalt visszaesés (63%) után idén már a válaszadók 70 százaléka választana befektetési jellegû megtakarítást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbben most is állampapírt vásárolnának (15%), majdnem ennyien tartanák készpénzben ezt az összeget (14%), míg a harmadik helyen az ingatlan áll (13%). A bizalom visszanyerése azonban egyelõre nem terjedt ki a befektetési alapokra: 2015-höz hasonlóan idén is a válaszadók 7 százaléka helyezné ebbe az eszközbe a pénzét.

Még mindig bonyolultnak tartjuk a befektetési alapokat
A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya nem változott a tavalyihoz képest: a válaszadók fele továbbra is túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja azokat, és tartja magát az a tévhit is, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Ugyanakkor a tartósan alacsony betéti kamatok idén már többeknek (38%) jelentenek érvet a befektetési alapok mellett.

A felmérésbõl kiderül az is, hogy a pénzügyi szolgáltatók közül a válaszadók többsége a bankokban bízik meg leginkább. A bizalmi lista második helyén az alapkezelõk állnak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, míg a listát a brókercégek zárják.