A rendszerszintû és az egyes cégek szintjén készített stressztesztek és a szélesebb körû közzététel mellett az új javaslat kiterjed a tõkekivonási díjakra is, amelyeknek válsághelyzetek idején lenne nagy jelentõségük, ezzel ugyanis meg lehetne akadályozni a nagy befektetõi rohamokat és a pánikhangulat kialakulását.

Az FSB javaslata ugyanakkor nem terjedne ki az állami vagyonalapokra és a nyugdíjalapokra, holott a korábbi tervek szerint még rájuk is vonatkoztak volna a tesztek. A testület ugyanakkor azt ígérte, hogy ezeket a nagyjából 42 ezer milliárd dollárt kezelõ alapokat is folyamatosan figyeli és jövõ évben újabb szektorelemzéssel jön majd ki. Az ügyhöz közel álló források szerint az állami vagyonalapok és a nyugdíjalapok az adatgyûjtési nehézségek miatt maradnak ki a tervezett stressztesztekbõl.

Az alapkezelõk rendszerkockázati jelentõsége az utóbbi idõben igencsak megnõtt, a kötvénykereskedésben betöltött szerepük mellett a 2004-ben kezelt 50 ezer milliárd dolláros vagyon 2014-re 76 ezer milliárdra duzzadt, ami a teljes pénzügyi rendszer eszközeinek 40%-át jelenti. A mostani stressztesztek eredményeitõl függõen akár magasabb tõke tartására is kötelezhetik õket a hatóságok, a javaslatot várhatóan 2017 végétõl két éven belül léptetnék érvénybe.