Az idén második alkalommal elkészült kockázati jelentés a 2015 április 30. és 2016 június 15. közötti idõszakot öleli fel. 

Szeniczey Gergõ, a jegybank fogasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelõs ügyvezetõ igazgatója pénteken Budapesten, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok kockázati jelentését ismertetõ háttérbeszélgetésen a Brexit kapcsán hangsúlyozta, az MNB kiemelt figyelemmel kíséri a pénz- és tõkepiaci fejleményeket, felkészült a felmerülõ kockázatok kezelésére, és mindent megtesz a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
Nagy Koppány, az MNB biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítõk felügyeleti igazgatóságának igazgatója elmondta: a háztartási megtakarítások tavaly közel 3000 milliárd forinttal bõvültek, ami alapvetõen a kötvény- és tõkepiacon csapódott le. 

A hosszú futamidejû életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások volumene az elmúlt 2 évben évi 6,9 százalékkal nõtt a 2007 és 2013 közötti, átlagosan évi 2,7 százalékos bõvülés után. Az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok a GDP növekedését meghaladó mértékben, 4,1 százalékkal bõvültek, aminek jelentõs részét államkötvényben helyezik el, így fontos szerepük van az állam finanszírozásában.
Az életbiztosítási piacon 2015-ben 3 százalékkal nõtt a folyamatos díjú szerzõdések díjbevétele, nem kis részben a nyugdíjbiztosításoknak köszönhetõen. Az egyszeri díjas díjbevétel ugyanakkor visszaesett. A nem-élet ág díjbevételei tavaly 8,6 százalékkal bõvültek, amiben oroszlánrésze volt a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások (kgfb) 20,2 százalékos növekedésének. A kgfb kárhányada és kombinált mutatója csökkent, de még mindig kritikus, a nyereséges mûködés érdekében várhatóan díjemelésre kerül sor. 

A biztosítók átlagos adózás utáni tõkearányos eredménye (ROE) tavaly 17,9 százalék volt, elérte a válság elõtti szintet. A jövõbeni kilátások azonban nem ennyire rózsásak, mivel az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a pénzügyi eredményt, és egyes intézményeknél jobban rámutat az üzleti modell és mérethatékonysági problémákra. A legnagyobb kihívást az új S II rendszerhez történõ alkalmazkodás jelenti, egyes intézményeknél tõkemegfelelési problémák léphetnek fel. Az MNB a tõkemegfelelés terén a kockázat növekedését várja és többlettõke tartását javasolja. 

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a válság alatt felfutó nem fizetõ arányt sikerült megállítani 50 százalékon, a taglétszám azonban továbbra is csökken. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaszorult, az összes befizetés kétharmada már egyéni befizetés, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások megközelítik az 1200 milliárd forintot. A kasszák az alacsony hozamkörnyezet ellenére tavaly is 4,41 százalékos reálhozamot értek el. A tovább csökkenõ hozamszint miatt viszont veszélyben forog a pénzügyi eredmény és a költségek nem fizetõktõl való levonása, ezáltal nõhet a finanszírozhatóság kockázata. 

Kerekes Nikoletta, a hitelintézeti fõosztály vezetõje elmondta, a szövetkezeti hitelintézeti szektorban jelentõs fúziós hullám zajlik, a tagintézmények száma az induláskori 122-rõl 88-ra csökkent. A legjelentõsebb változás tavaly az FHB Jelzálogbank és FHB Kereskedelmi Bank integrációba való belépése volt, amivel az a második legnagyobb hitelintézeti csoporttá vált. A szövetkezeti hitelintézetek mintegy 40 százaléka veszteséges volt, az integráció azonban konszolidált szinten 3,94 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el a Takarékbank pozitív eredményének köszönhetõen. Az eredmény nem tartalmazza az FHB csoport 10,6 milliárd forintos veszteségét. A kockázatkezelés és a portfólióminõség az egységes szabályozási háttér megteremtésével javult, a hitelaktivitás azonban elmaradt a lehetõségektõl, az egységes banküzemi háttér hiánya továbbra is akadálya az integrációban rejlõ üzleti potenciál kihasználásának.

A bankcsoporton kívüli pénzügyi vállalkozások tevékenységi körében súlypont eltolódás látható a lakossági hitelezés felõl a lejárt követelésvásárlási tevékenység felé. A piac szereplõinek 70 százaléka nyereséggel zárta 2015-öt, ugyanakkor ez az eredmény csak egyszeri hatásoknak köszönhetõ. Továbbra is a szektor koncentrálódása várható.

A tõkepiacon a befektetési vállalkozások tõkemegfelelési mutatója továbbra is magas, közel 24 százalék, jövedelmezõségük a magasabb Beva-díjak és szigorodó szabályozás miatt csökkent. A visszélések nem ingatták meg a befektetõi bizalmat, de rámutattak a szektor mûködési kockázataira. Konszolidáció indult el e piacon, 2015 végére hárommal, 18-ra csökkent a befektetési vállalkozások száma, és 2016-ban további egy szünteti meg tevékenységét - ismertette Dakó Gábor, a tõkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság fõosztályvezetõje. 

A Budapesti Értéktõzsde (BÉT) forgalma tavaly nõtt, amit tovább erõsíthet a börze új fejlesztési stratégiája, illetve az MNB tulajdonszerzése a BÉT-ben. A tartós befektetési számlák (tbsz) állománya tovább bõvült, míg a nyugdíj-elõtakarékossági számlák (nyesz) volumene változatlanul csökken, aminek az lehet az oka, hogy a tbsz rugalmasabb konstrukció. A befektetési alapok nettó eszközértéke tavaly év végén 5777 milliárd forinttal új történelmi csúcsra ért, a kamatozó eszközökbe fektetõ alapoknál viszont az alacsony kamatkörnyezet miatt tõkekivonás indult meg.