A tendencia ugyanakkor pozitív, 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett csomagok aránya viszont globális szinten csaknem a felére csökkent.

A társaság szerdai tájékoztatásában a légiközlekedési informatikai rendszereket fejlesztõ SITA adataira hivatkozva közölte: a tavaly elkeveredett poggyászok 79 százaléka késve érkezett, 6 százaléka eltûnt, 15 százaléka megrongálódott.

A csomagok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz.

A feladott poggyászok száma utasonként átlagosan 1,2 volt, a légijáratokat igénybe vevõk 20 százaléka csak kézipoggyásszal repül. Az elkeveredett bõröndök így is komoly összeget jelentettek, tavaly 2,3 milliárd dolláros költséget jelentettek a légiközlekedés-iparnak.

A megelõzés érdekében a légitársaságok 77 százaléka, illetve a repülõterek 88 százaléka tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást.

Az okostelefonokon elérhetõ csomagkövetés még sok helyen gyerekcipõben jár, de a légitársaságok körülbelül 60 százaléka úgy számol, hogy 2018-ra elérhetõvé teszi ezt a szolgáltatást.

Leggyakrabban a légitársaság kezelésében megsérült bõröndrõl érkezik bejelentés, a második a külföldre késve érkezõ poggyász, amelyrõl gyakran kiderül, hogy eltûnt, a hiányosan érkezõ csomag a legritkább - idézi a közlemény Lengyel Márkot, az EUB vezérigazgatóját.

Kovács Judit, a Budapest Airport Zrt. terminál szolgáltatásokért felelõs vezetõje szerint a csomag elkeveredésének oka leggyakrabban itthon a célállomást jelzõ címke leszakadása, de elõfordulhat, hogy lecserélik a repülõgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász. Átszálláskor megtörténhet, hogy az utassal ellentétben a bõrönd nem éri el a gépet, illetve sztrájk akadályozza a folyamatot - olvasható a közleményben.
A SITA beszámolója szerint a félrekezelt bõröndök legnagyobb részben, 45 százalékban átszálláskor keverednek el.