Az Egyesült Államok szövetségi légügyi hatósága (FAA) nemrégiben hozta nyilvánosságra az üzleti céllal használt pilóta nélküli repülõ jármûvekre (UAV) – röviden drónokra – vonatkozó szabályrendszert, amely augusztustól lép életbe. Eszerint egy UAV-nak a következõ feltételeknek kell megfelelnie: nem lehet nehezebb 25 kilogrammnál, 122 méteres magasságban, legfeljebb 161 kilométer per óra sebességgel repülhet, de kerülnie kell a védtelen embercsoportokat, valamint éjjel csak akkor repülhet, ha van speciális világítóberendezése.

További elõírás, hogy a gépet legalább 16 éves, oklevéllel rendelkezõ személy irányíthatja, akinek bármilyen balesetet vagy rendellenességet azonnal jelentenie kell a szövetségi légügyi hatóságnak. Hogy csökkentsék a terrortámadások kockázatát, a pilótákat (irányítókat) a közlekedésbiztonsági hatóság is átvilágítja. A törvény kiköti, hogy a drónnak a pilóta látóterén belül kell maradnia. Így kérdéses, mi lesz a postás drónokkal, amelyek alkalmazását korábban mind az Amazon, mind a Google ígérte.

A szabályozás azért szükséges, mert a drónok gyors terjedésének számos veszélye van. Egyre több repül zsúfolt utca, nagy forgalmú közút fölött, s ilyenkor mindenki aggódni kezd, hogy hiba esetén kinek a fejére, autójára, házára esik. Lezuhanáskor az akkumulátor a mechanikai behatástól lángra is lobbanhat, tehát másodlagos veszélyforrásként nagy kárt okozó tûz is keletkezhet. Könnyedén berepülhetnek stratégiailag fontos területekre, ahol adatot gyûjthetnek, vagy rosszindulatú akciókat hajthatnak végre. Az FAA havonta legalább száz olyan bejelentést kap, amikor egy drón csak kis híján nem ütközik össze utasszállító vagy teherszállító repülõgéppel.

Az amerikai pilótaszervezet, az ALPA vezetõje szerint az is problémát okoz, hogy elterelik a személyzet figyelmét, ráadásul a radarok a méretük miatt nem érzékelik a szerkezeteket. Tanulságos az az incidens, amikor a US Open-meccsen a lelátóra esett egy drón, a Lufthansa repülõje pedig épphogy elkerülte a veszélyes találkozást. A német A40-es autópályán is nekicsapódott már ilyen szerkezet egy autó szélvédõjének. Hollywoodban azon bosszankodhattak a sztárok, hogy drón döntött le villanypóznát, áramszünetet okozva hétszáz háztartásban. Olyan is elõfordult Kaliforniában, hogy az erdõtüzet oltó brigádok helikopterei és repülõi nem tudták zavartalanul végezni munkájukat, mert drónok szálldostak az akció közelében. UAV-val be lehet nézni vagy hallgatni a szomszéd kertjébe, szobájába még a sokadik emeleten is, tehát személyiségi jogi konzekvenciák is vannak. Kentucky államban például beperelték azt a férfit, aki lelõtt egy drónt, mert szerinte valaki rendszeresen behatol a kertjébe, és kémkedik utána. A bíró úgy döntött, a férfi nem perelhetõ, így az eset precedensértékû lett.

Mint más iparágak esetében, a légi közlekedés fõbb szabályait is elsõsorban nemzetközi egyezmények szabályozzák, ezen belül pedig az államok maguk határozzák meg a részletszabályokat. Történelmi okokból a 150 kilogramm felszálló tömeg alatti légi jármûvek szabályozása jelenleg nemzeti hatáskörben van, így egyre több országban merül fel a külön drónszabályozás gondolata. A fõ kérdés az, hogyan lehet az UAV-okat integrálni a szabad légtérbe, ahol szigorú szabályok vannak. Magyarországon még idén közigazgatási egyeztetésre bocsáthatják a drónok szabályozásáról szóló rendelettervezetet. A légi közlekedésrõl szóló törvényben szereplõ felhatalmazás alapján a pilóta nélküli állami légi jármûvek repülésének, a pilóta nélküli állami légijármû-rendszerek üzemeltetésének, a kezelõ személyzet képesítésének, egészségügyi alkalmasságának követelményeirõl, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet elõkészítését a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal végzi. Simicskó István honvédelmi miniszter szerint a nemzeti szabályozás kialakítása során – Magyarország NATO- és EU-tagságára figyelemmel – törekedni kellett arra, hogy az a NATO, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Európai Védelmi Ügynökség iránymutatásaival is harmonizáljon.

A drónok „házirendje” egyébként több hatóság, illetve szervezet összehangolt munkáját igényli. A frekvenciaengedélyek kiadását például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi. Egyik lényeges szempont az egyszerûsítés. A jelenlegi magyar szabályok szerint a drónok reptetéséhez minden alkalommal eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a légügyi hatóságtól. Tovább lassítja a folyamatot, hogy a kérelmet harminc nappal a tervezett igénybevétel elõtt kell írásban benyújtani, ráadásul akár több hónapig is elhúzódhat az eljárás. A jelenlegi helyzet tehát nem életszerû, és gyakorlatilag kizárja a jogkövetõ magatartást. Az egyik egyszerûsítésre vonatkozó javaslat szerint UAV-repülés lehetséges lenne hatósági engedély nélkül is, ha a következõ feltételek mindegyike teljesül: a felszálló tömeg nem haladja meg a húsz kilogrammot; a repülés olyan terület felett lehetséges, ahol a pilóta befolyásolni tudja a területen mozgó embereket, a földön és a levegõben lévõ objektumokat. A repülési területnek továbbá elegendõen messze kell lennie lakott területektõl, repülõterektõl, nagyfeszültségû vezetéktõl, bármely épülettõl, biztonságkritikus helyszínektõl, szabályozott légtértõl. Végül, de nem utolsósorban az UAV a teljes repülés alatt a pilóta látótávján belül marad.

Mivel uniós köröztetés, valamint társadalmi egyeztetés is szükséges, nem lehetetlen, hogy a jogszabály csak a jövõ év elején lép hatályba. Szakmai körök valószínûsítik, hogy a drónokat több kategóriába sorolják. A kisebb méretû gépekre elõreláthatóan enyhébb szabályok vonatkoznak majd, tekintettel arra, hogy nem képesek messzire repülni irányítójuktól. A jelenlegi magyar szabályozás egyik fõ problémája, hogy a drónhasználók legtöbbje nem rendelkezik a légijármû vezetéséhez szükséges hivatalos képesítéssel, felelõsségbiztosítással, valamint a jármû használatához szükséges kezelési és karbantartási útmutatóval. Így könnyen elképzelhetõ, hogy a jövõben képesítéshez kötik a drónok használatát. Jelenleg a magyar légtérben csak eseti vagy korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedéllyel lehetséges drónt reptetni – maximum 150 méteres magasságig, az irányító személytõl számított szintén 150 méteres távolságig és maximum 25 kilogrammos tömeghatárig. Ha ezeknek a feltételeknek valamelyike nem teljesül, akkor a repülés csak hatósági engedéllyel volna lehetséges. Ugyanakkor a drónok használata felvethet nemzetbiztonsági, illetve adatvédelmi kérdéseket is, ha például valaki kamerával felszerelt szerkezettel engedély nélkül fotót, illetve filmfelvételt készít. Itt szakértõk szerint egyszerûsítõ, általános szabályként kimondható lenne, hogy például az öt centiméter/pixel felbontásnál rosszabb fotók személyiségi jogi problémákat nem vetnek fel, személyekrõl ilyen felbontású képek korlátozás nélkül készíthetõk.

Az Európai Bizottság szerint a drónipar nagy lehetõségeket rejt magában, a gazdasági növekedés egyik forrása lehet. Az EU 2016-tól tervezi elkezdeni a drónok integrációját a polgári közlekedésbe, vagyis az európai légügyi hatóság hatáskörébe utalják a 150 kilogrammnál könnyebb légi jármûvek szabályozását is. A bizottság egységes szabályozást sürget, amelynek alapköve a biztonság, de közben segíti az iparág fejlõdését.
Érvényesülnének a hagyományos belsõ piaci elvek is. Így a tagállamok feladatává teszi, hogy létrehozzák az egyedi engedélyek kölcsönös elismerésének rendszerét, és vizsgálják felül a jelenleg ötszáz kilogramm feletti légi jármûvekre vonatkozó felelõsségbiztosítási rendszert. Bár a drónok repülését késõbb nem kellene elkülönített légterekbe zárni, de kezdetben szigorúbb és korlátozóbb szabályzásra van szükség, amely a technológia fejlõdésével párhuzamosan enyhíthetõ a fokozatos integráció érdekében. Lényeges továbbá, hogy a drónoknak kell a meglévõ repülésirányítási rendszerekhez alkalmazkodniuk, és nem fordítva. A technológiákkal szemben támasztott legfontosabb követelmények között szerepel a megfelelõ vezérlés és érzékelés, valamint a fizikai, informatikai támadások elleni védelem.