2021-ben közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban regisztrált 6400-as értéket. Az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetekről beszámoló hírek száma, ami összefüggésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével. A károk megelőzése érdekében ebben az időszakban mindenképpen indokolt a fokozott elővigyázatosság. A bekövetkező vadbalesetek kárainak megtérítésében pedig a teljes körű casco, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás segítheti a pórul járt autósokat – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A balesetek tavaly megugró értéke ugyan részben magyarázható azzal, hogy 2020-ban a covid-járvány miatt bevezetett lezárások miatt az év egy részében kevesebb autó közlekedett, ám a járműpark folyamatos bővülése miatt hosszú évek óta trendszerűen nő a vadbelesetek száma. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2021-ben több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (430 eset). További 10 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.

A vaddal való ütközés sajnos olyan közlekedési balesetnek számít, amelynek felelőse gyakran nem állapítható meg egyértelműen. Az autó vezetőjének felelősségét legtöbbször akkor állapítják meg, ha a sebességet nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg. Ezt különösen olyan útszakaszokon vizsgálják szigorúan, ahol a vadveszélyre útjelző tábla is figyelmeztet. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha elmulasztotta a figyelmeztető táblák alkalmazását, illetve bizonyítható, hogy a vadaknak az adott területen való aktív mozgását valamilyen tevékenységével maga idézte elő (például a közelben tartott vadászat).

„Sok esetben azonban nincsen egyértelmű felelőse a vadbalesetnek, és ilyenkor az autósnak magának kell viselnie a gépjárműkárokat – mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Mivel az ilyen károk átlagos értéke is eléri már a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.”

Sajnos ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében 1 029 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Ha vadbaleset következett be:

• A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is
• Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is
• A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat
• Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül