Mabisz: nem hoz nagy változást az új uniós biztosítási direktíva Magyarországnak
2016.09.20
A felkészülési idõ elég lesz arra, hogy mindenben megfeleljünk a 2018 februárjában életbelépõ új európai uniós biztosítás értékesítési direktívának, hiszen a magyar piac sok területen elõbbre tart - írja az MTI Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnökének a XIII. Biztosításszakmai konferencia nyitónapi elõadására hivatkozva.

A biztosítások értékesítésérõl szóló új uniós irányelvet idén februárban hirdették ki, és azt a tagállamoknak át kell ültetniük a jogrendjükbe.

A harmonizációs minimum legfõbb célja az egységes ügyfélvédelmi szabályok megteremtése, amelyek egyaránt érvényesek az internetes oldalakra, a biztosítók alkalmazottaira, a független alkuszokra, vagy az egyes termékeket összehasonlító portálra - fejtette ki a Mabisz elnöke. Ez egy olyan egységesített és ügyfélbarát szabályozás lesz, amelynek alapvetõen a fogyasztóvédelem áll a középpontjában, megfelelõ minõségbiztosítással - tette hozzá.

Pandurics Anett beszélt arról is, hogy elsõ lépésként az uniós fõszabályok születtek meg. Jövõ év tavaszáig dolgozzák ki uniós szinten a részletszabályokat, magyar szakembereket is bevonva a munkába. Ezt követõen kell majd átültetni a magyar gyakorlatba az új irányelveket, amivel kapcsolatban jövõ õsszel várható a 2018 februárjától életbe lépõ törvénymódosítás.

A nemzeti szabályozás egyes pontjai szigorúbbak ugyan lehetnek az uniósnál, de a magyar szabályozás nem kíván szigorúbb lenni a környezõ országokénál - mondta a Mabisz elnöke, aki úgy fogalmazott: a magyar piac sok területen elõbbre tart, a szakma már most is teljesíti az elõírások nagy részét, így nem számít arra, hogy radikális, földindulás-szerû változások lesznek.

Kifejtette, legnagyobb változásnak a termékinformációs dokumentum bevezetését tartja, amely szerint minden biztosítónak röviden, közérthetõen be kell mutatnia minden termékét, legfontosabb paramétereit. Fogyasztóvédelmi szempontból ez nagy elõrelépés - hangsúlyozta a szakember.
Kedvezõnek ítéli azt is, ahogyan az új szabályozás kezeli az ügyfelek és a közvetítõk közötti érdekkonfliktusokat. Ha egy ügyfél megkérdezi, kitõl kap jutalékot a közvetítõ, akkor azt pontosan meg kell mondani - hangsúlyozta.

Gordos József, az NGM fõosztályvezetõje kiemelte, az új irányelv nem a közvetítést helyezi fókuszba, mint az elõzõ szabályozás, hanem az értékesítést, teljesen más megközelítést alkalmazva. A biztosítóknak sok új feltételnek kell majd megfelelniük - tette hozzá. Kitért arra is, hogy az érdekkonfliktusokat az új direktíva jól kezeli, egyértelmûvé téve, hogy "az ügyfél érdeke az elsõdleges".

Nagy Koppány, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója is úgy értékelte, elõrelépést jelent az érdekkonfliktus kezelésben az új szabályozás. Hangsúlyozta, a minimum-harmonizációs szabály egy keretrendszer, amely elvárásokat fogalmaz meg. Elvi síkon ad útmutatást, nem minden ponton nyújtva gyakorlati szabályokat. "Nekünk azon kell gondolkodni, hogyan töltsük meg tartalommal ezeket az elveket, amelyeket egyébként már ma is betartunk tisztességesen, becsületesen, szakszerûen végezve a tanácsadást, így nincs mitõl félni" - fogalmazott.
Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a biztosítási szakmában 2008 és 2015 között 30 százalékkal csökkent a közvetítõk száma, ami tavaly elérte a 29 046-ot.

Az alkuszok szövetsége által szeptember 19-én és 20-án megrendezett, a biztosítási szakma csúcstalálkozójának számító siófoki konferencián és kiállításon mintegy 700 érdeklõdõ vesz részt, köztük a legnagyobb biztosítási társaságok vezetõi.