Földényiné Láhm Krisztina, Kómár András, Stréda Antal és Szegedi Róbert tanulmánya átfogó képet ad az MKB Bank Zrt. sikeres szanálásának és reorganizációjának folyamatáról, valamint az Európai Unióban az elsõk között alkalmazott szanálási szabályozás gyakorlati megvalósulásáról. A szerzõk bemutatják a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által használt eszközöket és jogosultságokat, hangsúlyozva a belföldi és európai uniós hatóságokkal, intézményekkel folytatott nélkülözhetetlen együttmûködést. Az írásból megtudhatjuk, hogy a szanálási eljárással összefüggésben az MKB Bank Zrt. hitelezõit nem érte veszteség, a bank ügyfeleinek és üzleti partnereinek pénze mindvégig maximális védelmet élvezett.

A szeptemberi szám második írása a makroprudenciális politikára vonatkozó normatív szabályozás jogi természetét, a makroprudenciális hatóság szervezeti jellemzõit, valamint a makroprudenciális eszközök jogi megjelenését járja körül. A szerzõ, Kálmán János elemzésébõl kiderül, hogy a makroprudenciális politika – mint gazdasági szakigazgatási terület – által megvalósítandó közjó vagy közcél, azaz a pénzügyi stabilitás rendkívül széles gazdasági beavatkozási hatáskört teremt a makroprudenciális hatóság számára.

A közelmúltban lezajlott gazdasági válság rámutatott, hogy a hitelintézetek materiálisan eltérõ tõke- és kockázati költséget kivetítõ belsõ modelleket alkalmaznak ügyfeleik minõsítése során. Emiatt, hangsúlyos szerepet kapott a felügyeleti munkában is az egyes belsõ modellek összehasonlíthatóságát lehetõvé tevõ, valamint az egyes intézmények hitelezési gyakorlatát folyamatosan nyomon követõ monitoringeszközök fejlesztése. Inzelt György, Szappanos Gábor és Armai Zsolt tanulmányában egy lehetséges, egyszerû, ugyanakkor stabil és jól alkalmazható vállalati monitoring-keretrendszert ismertet, amely összhangban van a hazai és a nemzetközi jogszabályi háttérrel.

A válság kezdete óta számos tanulmány igazolta, hogy a banki hitelezés gazdasági növekedést támogató hatása korlátos. Emiatt fontos, hogy minél diverzifikáltabb finanszírozási lehetõségek álljanak a vállalatok, kiemelten a kis-és középvállalati szektor rendelkezésére. A következõ öt évre megalkotott tõzsdestratégia alapján a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) is erõteljesebben kíván nyitni a KKV-szegmens felé. Banai Ádám, Erhart Szilárd, Vágó Nikolett és Varga Péter tanulmányában egy olyan scoring-rendszer került kialakításra, majd alkalmazásra, mely azoknak a KKV-knak az azonosítására szolgál, melyeknek érdemes lehet megfontolni a tõzsdére lépést. A szerzõk elemzésébõl kiderül továbbá, hogy a rangsorolás alapján legjobb vállalatok csoportja gazdasági mutatóit tekintve jobb teljesítményt mutatott a múltban, mint a BÉT T és standard kategóriáiban jelenleg szereplõ vállalatok.

Mindezek mellett a szeptemberi szám öt könyvismertetést és három konferenciabeszámolót is tartalmaz.