Matolcsy György és Palotai Dániel tanulmányukban az inflációs célkövetés elmúlt 15 évében vizsgálják a hazai fiskális és a monetáris politika kölcsönhatását. A gazdaságpolitika két független ágának konstruktív összhangja nélkülözhetetlen a gazdasági egyensúly és a fenntartható növekedés egyidejû biztosításához. A szerzõk egy elméleti keretrendszer mentén vizsgálják az elért eredményeket, és bemutatják, hogy a 2002 és 2010 közötti fiskális dominancia különösen hátrányos volt a magyar gazdaság számára. Ezt követõen azonban elõször a költségvetési stabilizációval, majd 2013-tól a monetáris politikai reformoknak köszönhetõen létrejött a kívánt összhang, ami hozzájárult mindkét gazdaságpolitikai ág céljainak eléréshez. Ez pedig az ország makrogazdasági folyamatainak tartós javulásában is tetten érhetõ.

Ábel István, Lehmann Kristóf és Tapaszti Attila munkájukban arra tesznek kísérletet, hogy a lehetõ legegyszerûbb keretrendszerben összefoglalva – és egyes széles körben elterjedt elméleteket esetenként bírálva – olyan pénzelméleti aspektusokat emeljenek ki, amelyek segítik a pénz létrejöttének és mûködési jellemzõinek megismerését.

A júniusi szám harmadik tanulmánya a magyarországi EU-transzferek áttekintését végzi el két költségvetési idõszak határán. A szerzõk, Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Koroknai Péter és Sisak Balázs tanulmányukban azt vizsgálják, hogy a 2007–2013-as költségvetési ciklus EU-támogatásaiból milyen arányban részesültek az egyes szektorok és az egyes magyarországi régiók, milyen mértékben sikerült a rendelkezésre álló keretösszeget felhasználni, illetve hogy az elõzõ ciklushoz köthetõen még mekkora összeg átutalására számíthat az ország 2015-öt követõen.

Sütõ Zsanett és Tóth Tamás tanulmánya a kínai kötvénypiac fõbb jellemzõit ismerteti. A szerzõk vizsgálják a kínai kötvénypiac onshore és offshore szegmensét, részletesen elemezve mind a keresleti, mind a kínálati oldalt, az elérhetõ instrumentumok körét, fõbb jellemzõit, a kötvénypiacra vonatkozó szabályozást és a piacok alapvetõ jellemzõit.

Homolya Dániel az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) adatbázisa alapján elemzi a cégméret és a választott szabályozói kockázatmérési módszertanának (hitel-, piaci és mûködési kockázat) kapcsolatát. Az elemzés alapján az derült ki, hogy a nagyobb intézmények hajlamosabbak fejlettebb módszereket alkalmazni.

Ilyés Tamás és Varga Lóránt tanulmánya az elektronikus pénzforgalom növekedésének makrogazdasági hatásait vizsgálja. Munkájukban arra fókuszálnak, hogy a kiskereskedelmi és egyéb lakossági készpénzes fizetések különbözõ mértékû részének betéti kártyás fizetéssel történõ helyettesítése milyen hatásokkal járna a magyar gazdaság teljesítményére.

A júniusi szám utolsó dolgozata a pénzügyi személyiségtípusok kérdéskörét járja körül hazai kontextusban. A szerzõk, Németh Erzsébet, Béres Dániel, Huzdik Katalin és Zsótér Boglárka célja azon tulajdonságok meghatározása, amelyek mentén értékelhetõ az egyén a pénzügyi kultúra szempontjából. A személyiség teszt megtalálható a Pénziránytû Alapítvány honlapján és bárki által kitölthetõ (http://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegteszt).

Mindezek mellett a júniusi szám egy vitaírást, öt könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.