Az új és használt lakások mellett a telkek is drágultak 2015 és 2014 októberéhez képest - áll az ingatlan.com új elemzésében, amely több mint 70 ezer hirdetés alapján vizsgálta az új és használt lakások, valamint az építési telkek árának változását egy és két évre visszamenõleg. Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje az ingatlanpiaci drágulásról azt mondta, hogy az árnövekedés nem csak azt jelenti, hogy a vevõknek többek kell fizetniük egy-egy lakóingatlanért, hanem a drágulás miatt a saját vagyonuk értéke is emelkedett. “Aki például tavaly októberben vett egy budapesti lakást, az 25 százalékos vagyonnövekedést érhetett el. Más kérdés, hogy ezt csak egy esetleges eladásnál reálizálhatja. Ráadásul, ha a pénzbõl hasonló környéken másik ingatlant szeretne venni, akkor a kiszemelt lakásért is többet kell fizetnie” - fogalmazott a szakértõ. Utalt arra is, hogy október elején jelent meg az uniós statisztikai hivatal az Eurostat friss jelentése, amely szerint az európai országok között a magyarországi és lettországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben az idei év második negyedévében.

Meglódult az új lakások piaca

Az ingatlan.com elemzése szerint - a fõvárost, a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat nézve - megindult a bõvülés az új lakások piacán. A kínálat idén október elején 30 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az átlagos négyzetméterár a vizsgált települések körében 16 százalékkal 492 ezer forintra emelkedett egy év alatt, míg az ezt megelõzõ évben is 13 százalékos volt a növekedés. “Az új lakások piacán látható jelentõs kínálatbõvülésre számítani lehetett, az elsõ félévben ugyanis 237 százalékkal nõtt az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma. Sok lakás persze még nincs kész, csak indulóban vagy folyamatban van a fejlesztés, de már tervezõasztal mellõl is értékesítik õket” - tette hozzá az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje.

Az új lakások piacán belül Budapest a legdrágább, ráadásul itt majdnem 40 százalékkal bõvült a kínálat is. Az átlagos négyzetméterár 582 ezer forintra nõtt a fõvárosban, ami 15 százalékos éves növekedést jelent, a két évvel korábbi átlaghoz mérten pedig több mint 30 százalékos drágulásnak felel meg. Mindez azt is jelzi, hogy folyamatos az áremelkedés az új lakások piacán. A nagyobb vidéki városokban is emelkedtek az új építésû lakások árai: Debrecenben 367 ezer forint, Kecskeméten 399 ezer forint, Gyõrben pedig 376 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár október elején.

Tovább drágultak a használt lakások

2016 tavaszán még úgy tûnt, hogy a használt lakások piacán lassulhat az áremelkedés üteme, de az október elején mért adatok szerint a drágulás tempója egyenletes volt az elmúlt két évben. A 10 ezer fõnél nagyobb településeken található használt lakások országos átlagos négyzetméterára országos viszonylatban 346 ezer forintra rúgott, ami éves szinten 33 százalékos drágulásnak felel meg, 2014. októberéhez képest pedig több mint 50 százalékot jelent. A használt lakások szegmensében is a fõvárosban a legmagasabbak az árak, 444 ezer forintra nõtt a négyzetméterár, ez tavaly októberhez képest 25 százalékos, 2014. októberéhez viszonyítva pedig 55 százalékos drágulást mutat. A nagyvárosi lakástulajdonosok vagyonának értéke is dinamikusan emelkedett az elmúlt évben. Szegeden és Kecskeméten több mint 20 százalékkal nõttek az átlagos négyzetméterárak 236 ezer, illetve 251 ezer forintra, Veszprémben 30 százalékos volt az áremelkedés, itt 273 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra a lakásokat. A használt lakások tekintetében Gyõr lett a legdrágább vidéki város: 10,8 százalékos éves áremelkedés után, 293 ezer forintra nõtt az átlagos négyzetméterár.

Visszafogottabb áremelkedés a telkeknél

Az építési telkeknél kisebb mértékû az emelkedés következett be. Országos szinten egy telek négyzetmétere 10,5 ezer forint volt októberben, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot és valamivel több mint 5 százalékos növekedést jelent 2014. októberéhez képest. Az országos árszintet nézve a telkeknél tehát nem volt egyenletes drágulás, inkább az elmúlt egy évben mentek feljebb az árak. Budapesten viszont folyamatos volt az áremelkedés, a telkek négyzetmétára tavalyhoz képest 12 százalékkal 32 ezer forintra nõtt, ami a két évvel ezelõtti szinthez képest 23 százalékos többlet. Az átlagos telek-négyzetméterárak nõttek tavalyhoz képest Székesfehérváron és Debrecenben is, elõbbi megyeszékhelyen 25 százalékkal 10 ezer forintra, utóbbiban 22 százalékkal 11 ezer forintra. Balogh László a telekpiacról azt mondta, hogy ez speciális szegmens, egyrészt a telkek árai a lakásépítési költségek csak egy részét teszik ki, másrészt pedig a legfelkapottabb városrészekben - legyen szó a fõvárosról vagy megyeszékhelyekrõl - többnyire már elkeltek a legjobb fekvésû telkek.

Mire lehet számítani?

Az ingatlan.com elõrejelzése szerint a jövõben az új lakás piac lesz a fókuszban, fokozatosan növekszik majd a kínálat: 2018. elejéig várhatóan 15-20 ezer új lakás kerülhet átadásra. Ebben a szegmensben a jelentõs kínálatbõvülés ellenére sem várható jelentõs árcsökkenés a közeljövõben. Ezzel együtt a fejlesztõk és lakásforgalmazók között fokozódhat a verseny, ami részben a fizetési konstrukciókban és ütemezésekben vagy pedig az új lakások mûszaki tartalmában, felszereltségében nyilvánulhat meg. “A használt lakások árai tovább nõhetnek 2017-ben a legnagyobb hazai városokban, de a drágulás üteme vélhetõen már csökkeni fog” - foglalta össze Balogh László az ingatlanpiaci várakozásokat.