Az úgynevezett okos szerzõdések lényegüket tekintve éppen úgy mûködnek, mint a manapság leginkább elterjedt klasszikus szerzõdésformák, azaz egy jogilag ugyanúgy kötelezõ érvényû szerzõdésrõl van szó, mely elõre egyeztetett feltételeket és rendelkezéseket ír le. Ahol a lényegi különbség mutatkozik, az éppen ez utóbbiak kivitelezése, azaz például egy szolgáltatói szerzõdés esetén a teljesítést követõen azonnal végbemegy a fizetés, amint az elõre egyeztetett feltételek teljesülnek. Nincs szükség manuális, ember általi jóváhagyásra, ellenõrzésre, fizetésindításra.

Könnyû belátni mennyivel felgyorsulna például egy hitelügyintézés, biztosításkötés eltûnnének a kezelési költségek, a rengeteg szükséges dokumentáció, minden folyamat lényegében az érintett felek tényleges közremûködése nélkül zajlana. A Capgemini 'Smart Contracts in Financial Services: Getting from Hype to Reality' néven kiadott tanulmánya elsõsorban a pénzügyi szolgáltatókra és biztosítókra fókuszál, ahol már számos piaci szereplõ esetében fejlesztési szakaszban van a blokklánc technológia gyakorlati alkalmazása (BNP Paribas, Deutsche Bank, Credit Suisse). A tanulmány azt a három területet tárgyalja részletesebben, melyeken várhatóan a legnagyobb hatást fogja kifejteni mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók oldalán.

1. Lakossági pénzintézetek

A személyi kölcsönök és jelzáloghitelek egyértelmûen sokat profitálnak majd az okos szerzõdések színrelépésébõl. Megszûnik a papír alapú jóváhagyási folyamat, nem lesz szükség harmadik oldali véleményezésre, vagy az adatok helyességének ellenõrzésére, gyakorlatilag azonnal megtörténik a tulajdonjog változásának bejegyzése, és sorolhatnánk még. A rövidebb ügyintézés, illetve lényegében azonnali ügyintézés mellett ez 11-22 százalékos csökkenést jelenthet az egyes hitelszerzõdésekkel kapcsolatos költségekben a fogyasztó számára. Ezzel párhuzamosan persze a bankok is jól járnak, hiszen éves szinten 3-11 milliárd dollárt takarítanak meg csak Európában és az USA-ban mindazon a munkán, amit a blokklánc technológia levesz a vállukról.

2. Biztosítás

A leginkább érintett terület egyike a biztosítók legköltségesebbjeinek. Igen, a követeléskezelésrõl van szó. Lecsökken a szükséges interakciók száma ugyanúgy, mint a szükséges papírmunka mennyisége. Gyakorlatilag a jelenlegi értéklánc valamennyi szereplõje - biztosító, biztosított, közvetítõ, követeléskezelõ, egyéb harmadik fél - egyazon platformra kerül, gyors és problémamentes ügyintézést eredményezve. Gyakorlatilag nincs olyan szektor, ahol ne lehetne alkalmazni a rendszert, jármûbiztosítások, egészségbiztosítás, ingatlan- vagy épp utasbiztosítás. Csak a jármûbiztosításokra nézve évente 21 milliárdot spórolhatnak a biztosítók, az ügyfelek részérõl csak az a kérdés, ennek mekkora része jelentkezik majd a biztosítási díjaikban.

3. Befektetési bankok

Ma fõleg többszereplõs ügyletek során a 20 napos ügyintézés sem ritka. Az okos szerzõdések segítségével akár 6 napra is csökkenthetõ, ami akár 2-7 milliárd dolláros költségcsökkentést, és a kereslet fellendülését jelentheti a pénzintézetek számára. Járulékos következményként csökkenthetõk a törvény által elõírt tõkekövetelmények és a késlekedésekbõl származó kockázatok is.

Amol Khadikar, a Capgemini Digital Transformation Institute vezetõ blockchain kutatója szerint "A szerzõdések világát lényegében teljesen elkerülte a digitalizáció, ennek terhei pedig elsõsorban a fogyasztót sújtották. A blokklánc technológia végre lehetõvé teszi, hogy valóban fundamentális változásokon menjen keresztül a szerzõdés fogalma, melyek ráadául minden félnek kedvez, egyszerûbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi a folyamatokat."