A 4Life Direct szeptember és október során végzett felméréseiben azt vizsgálta, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a legolcsóbb temetés, hányan választják ezt a temetkezési formát, illetve az emberek átlagosan mekkora összegre becsülik a temetésükkel és az elhalálozással járó egyéb költségeket. 

Az elmúlt ötven évben, az elsõ hazai hamvasztók megjelenését követõen alapvetõen megváltoztak a temetkezési szokások hazánkban: míg korábban elképzelhetetlen volt, hogy az elhunyttól ne hagyományos, koporsós temetéssel vegyenek végsõ búcsút, addig ma egyre ritkább a koporsós temetés, a fõvárosban mindössze a temetések 10-15 százaléka ilyen. A változások mögött leginkább anyagi megfontolások húzódnak, ami a megtakarítási szokások átalakulásával is összefügg: míg korábban a halálra való készülésnek fontos eleme volt a temetés költségeirõl való gondoskodás – a családok évekig gyûjtöttek az idõs hozzátartozók temetésére –, addig az elmúlt évekig kevesen tettek félre tudatosan az elhalálozásukat követõ kiadásokra. 

Az elmúlt években ugyanakkor egyre többen vannak, akik már életükben gondoskodni kívánnak temetésük költségeirõl: a 4Life Directnél 2013 óta több mint háromszázezer magyar érdeklõdött az elhalálozás utáni kiadások fedezésére is felhasználható kockázati életbiztosítás iránt – jellemzõen olyanok, akik korábban semmilyen megtakarítással vagy félretett pénzzel nem rendelkeztek erre a célra. A 4Life Direct adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott a kegyeleti célokra is fordítható kockázati életbiztosítással rendelkezõ ügyfelek száma. 

A cég több tízezer fõ körében végzett felmérése azt mutatja, hogy az emberek konkrét elképzeléssel rendelkeznek az elhalálozásukat követõen a hozzátartozóikra háruló kiadásokról, és a választott biztosítási összegek alapján jellemzõen 4-500 ezer forintra teszik ennek várható költségeit. Adataik szerint a kegyeleti céllal kötött életbiztosítások átlagos biztosítási összege az elmúlt három évben 470 és 500 ezer forint között mozgott. Ebbõl az összegbõl nemcsak egy egyszerûbb, hamvasztásos temetés, hanem az elhalálozással együtt járó egyéb költségek is fedezhetõk – például a holttest elszállításának, hûtésének, a halotti tornak vagy a hagyatéki eljárásnak a költségei. Mindez havi négy-ötezer forintos biztosítási díj mellett érhetõ el, de 100 ezer forintos biztosítás is köthetõ, amelynek költségei lényegesen alacsonyabbak. A cég szerint a kegyeleti célra is felhasználható biztosítások azért is lettek népszerûek, mert a biztosítási összeg nem része a hagyatéki leltárnak, és a végrehajtó sem zárolhatja, így az az elhalálozást követõen azonnal felhasználható. 

Mindeközben a 4Life Direct megbízásából temetkezési vállalkozók körében végzett országos kutatás adatai alapján évrõl évre nõ azok száma is, akik a legolcsóbb temetkezési formát választják. A legolcsóbb temetkezési forma az, ha a hamvasztást követõen a hamvakat hazaviszik – ebben az esetben a hamvasztás, az urna, az esetleges hûtés és az ügyintézés költségeivel kell kalkulálni. Ennek ára országosan változó, a felmérés során megkérdezett temetkezési vállalkozók adatai alapján a hamvak kiadása akciósan 58 ezer forinttól kezdõdik, ha kórházban történt a haláleset, de az összeget sok tényezõ befolyásolhatja. A végösszeg nagyban függ attól, hogy hol történt a haláleset (a lakásból történõ elszállítás önmagában 15-20 ezer forinttal megdobja a költségeket), milyen távolságra kell az elhunytat szállítani, illetve hány napig kell hûteni a holttestet, vagy attól, hogy milyen kellékeket (urnát, urnaterítõt) választunk. A kórházi elhalálozás vagy boncolás esetén a holttest felöltöztetésének díjával is érdemes számolni, amelyért akár 16 ezer forintot is elkérhetnek. Mindent összevetve az elhalálozással járó költségek a legritkább esetben jönnek ki 90 ezer forint alatt, de van olyan vidéki temetkezési vállalkozás, amelynél a legolcsóbb temetés is bruttó 200 ezer forintba kerül. 

A megkérdezett temetkezési vállalkozók szerint az emberek leginkább anyagi okok miatt döntenek a hamvak hazavitele mellett – bár vannak, akik érzelmi okokból tesznek így. Az elmúlt években viszont egyértelmûen nõtt azok száma, akik hazaviszik a hamvakat: a válaszok alapján ma átlagosan tízbõl hárman tesznek így, de nagy az eltérés a fõváros és a vidék között. 

A fõvárosban lényegesen magasabb azok aránya, akik a temetkezésnek ezt a formáját választják, egyes temetkezési vállalkozóknál az ügyfelek 60 százaléka magával viszi a hamvakat, míg vidéken csak 15-20 százalékuk. 

Akik nem rendelkeznek megtakarítással temetésük költségeinek fedezésére, azoknak a következõ években sem lesz könnyebb dolguk. Az állam által támogatott, ingyenes szociális temetés intézményének bevezetését – amely évek óta napirenden van – legutóbb 2019-re halasztották el, a települési önkormányzatoktól igényelhetõ temetési segélyre pedig csak a legrászorultabbak jogosultak.