A miniszterelnök szerint a legfontosabb kérdés, hogy van-e élet a válság után, és ha igen, milyen. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az Európai Unió is, amely összehívta a miniszterelnökök tanácsát, hogy érdemi választ találjanak az eurózónát kínzó válságra.

Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: a magyarok a történelem által „szoktatva vannak” a válságokhoz, ennek megfelelõen jobban is álljuk azt. A legnagyobb problémát nem a válság, hanem a reménytelenség jelenti, amelyben a pénzügyi szakemberek is vétkesek. Nem riogatásra és elméleti viták lefolytatására, hanem a problémák érdemi kezelésére van szükség Orbán szerint.

A miniszterelnök szerint szakítanunk kell azzal a téveszmével - nem csak lakossági, de állami szinten is - hogy a magas adósság természetes velejárója az életnek, szakítanunk kell tehát a munkát és értékteremtést helyettesítõ hitelezéssel.

Ami hazánkat illeti, mint Orbán fogalmazott, az Eurózóna válságát nem Magyarország fogja megoldani, ugyanakkor hazánk növekedési motor lehet. A Lehman Brothers bukása elõtt a közép-kelet-európai országok voltak az EU legversenyképesebb tagországai, de a jövõben is meghatározó súlyunk lehet. Hazánknak azt a célt kell kitûznie maga elé, hogy a régión belül a legjobb gazdasági környezetet biztosítsuk. Orbán Viktor szerint ehhez itthon - a kétharmad miatt - megvan a politikai stabilitás, így lehetõség van gazdasági reformok véghezvitelére. Radikálisan meg kell újítani a gazdaságpolitikát, akár egészen az alapokig – fogalmazott a miniszterelnök.

Arányos, egyszerû, kiszámítható adórendszer kell, hogy versenyképesek legyünk a régión belül. Folytatni kell továbbá az államadósság csökkentést, máskülönben Görögország sorsára jutunk. Nem csak az államot, az önkormányzatokat, de a családokat is ki kell menteni az adósságcsapdából.

Orbán Viktor hozzátette: „Tudom, hogy a szakma el van keseredve, és bizonytalan a saját jövõjét tekintve is. Nehéz követni a magyar gazdaságpolitika hajóját, ami egy „gyors naszád”, nem egy lomha tengerjáró. A magyar kormány elismeri azt az áldozatot, amit a biztosítási szakma hoz a versenyképesség érdekében. A válságadók formájában nagy teher nehezedik a szakmára, de ez elengedhetetlen volt az államadósság csökkentéséhez. Köszönöm, hogy ebbõl a teherbõl a biztosítók is kivették részüket. Nem csak a pénzügyi súlya miatt értékeljük az ágazatot, hanem a biztosítás és biztosítók által képviselt társadalmi értékek miatt is.”

A miniszterelnök kiemelte és külön üdvözölte, hogy a biztosítók öngondoskodás felé terelik az állampolgárokat. A válság után a biztosítók nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetgazdaságban, és nem csak itthon. A kormány és a szakma közötti szakmai konzultációra a jövõben is nagy szükség lesz, többek között a nyugdíj és egészségbiztosítás kétpilléres rendszere miatt is – mondta Orbán. Az üzleti biztosítókkal kötött nyugdíjbiztosítások súlya remélhetõleg szintén növekedni tud a jövõben.