Nyáron indította el a K&H Biztosító a közlekedésbiztonság fokozását célzó telematikai projektjét, amelynek keretében az autósok vezetési magatartásáról gyûjtenek adatot. A program elsõ két hónapjában összegyûjtött részeredmények szerint a sofõrök összesen 123 ezer kilométert, átlagban napi 81 kilométert, tettek meg, míg egy-egy autós naponta valamivel több mint másfél órát vezetett. A 123 ezer megtett kilométer alatt közel 23 ezer, autónként átlagosan 334 vezetési hibát regisztráltak az autókba elhelyezett okos berendezések.

A leggyakoribb hiba a gyorshajtás volt, a sofõrök/esetek 33,7 százalékában fordult elõ. A második legtöbbször elõforduló hiba az, hogy a sofõrök rossz fordulatszámon hajtották a motort: ez az autósok 20 százalékánál volt probléma. A harmadik helyen hármas holtverseny volt: a hirtelen gyorsításból és fékezésbõl, valamint a kanyarodásból adódó hiba egyaránt 14 százalékos arányt ért el. 

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetõje a részeredményeket értékelve elmondta, a programban szereplõ autósokat biztosítási szempontból is értékelték egy 100-as skálán, amely szerint a lehetõ legmagasabb százalékot elérõ autósok a legkörültekintõbbek és a károkozás szempontjából kevésbé rizikósak. „Az autósok 7 százaléka került a 20 százalék alatti kategóriában, õk lényegében a notórius gyorshajtók. A 80 százalék felett teljesítõk aránya 5 százalékos volt. A sofõrök több mint fele pedig az 50 százalékos eredményt sem érte el” – mondta a szakember. Összességében a részeredményekbõl azt látszik, hogy jelentõs a gyorshajtók, valamint a hirtelen fékezõk és gyorsítók aránya, ami közlekedésbiztonsági szempontból aggályos. A fordulatszám helytelen megválasztása pedig a fogyasztásra és az autó alkatrészeire is rossz hatással van.

A K&H Biztosító szerint az informatika és a telekommunikáció ötvözésén alapuló telematika, valamint az internet of things (dolgok internete) teljesen átalakíthatja a közlekedést, ezen belül a jármûbiztosítások piacát is.

Kaszab Attila elmondta: „A telematika a telekommunikációt és az informatikát ötvözi, adatgyûjtésrõl és az adatok feldolgozásáról szól, amellyel biztonságosabbá tehetõ a közlekedés”. A balesetek száma akár 50 százalékkal csökkenhet a jármûvek közötti kommunikáció és a telematikai megoldásoknak köszönhetõen. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintõen és biztonságosan közlekedõ sofõrök pedig díjkedvezményeket kaphatnak. A casco biztosításuk díja jelentõsen csökkenhet, akár 25-35 százalékkal.

A szakember idézte a mértékadó iparági becsléseket is, amelyek szerint 2025-re a jármûvek 65 százaléka használhatja a telematikai megoldásokat. Ezekkel a változásokkal a biztosítóknak is lépést kell tartania. A következõ idõszakban a biztosítók várhatóan nem a mai klasszikus modell alapján mûködnek majd, tehát, hogy egy baleset után csupán kártérítést fizetnek. „Sokkal inkább szolgáltatók lesznek, és a prevencióban, például a telematikai szolgáltatások biztosításával a baleset-megelõzésben kapnak kulcsszerepet” – mondta Kaszab Attila.

A biztosítóknak idejében kell lépni, a technológiai forradalom ugyanis hihetetlen gyors változásokat eredményez. Azok a szereplõk, akik nem tartanak lépést ezekkel a változásokkal, könnyen kieshetnek a biztosítási piacról.