A miniszterelnök a kedd reggel 8 órára összehívott kormányzati koordinációs bizottság ülése után elmondta: az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitották, és mozgósítani tudnak körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendõrt.

Az Ausztriától kapott adatok alapján történelmi vízállás várható a Dunán, és elhúzódó védekezésre kell berendezkedni. Óriási víztömeg érkezik, amely szerdán lép be az ország területére, ezért a legnehezebb idõszak a hétvégén várható - közölte Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor: "reális esély van arra, hogy megtartsuk a vizet a medrében".

A veszélyhelyzetet és annak kihirdetését az Alaptörvény külön szabályozza. Azt a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetheti ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A kormány által hozott rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyûlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja, de annak újbóli meghosszabbítására már csak az Országgyûlés jogosult.

Erre legutóbb 2010. október 5-én, a vörösiszap-katasztrófa során volt példa, és a veszélyhelyzeti rendelkezést 2011. június 30-ig tartottak fenn.