Tévhitekre, a technológiákkal kapcsolatos ismerethiányra és az elméleti tudás gyakorlati megvalósításának korlátaira is rámutatott a hazai lakosság tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteit felmérő országos kutatás.
Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban , a megkérdezetteknek mégis csupán egy töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival – derült ki a füstmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös kezdeményezésére készült kutatásból, amely az égéssel és a füsttel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitekre is rávilágított. A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelző eszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.
A magyar népesség meglepően magas hányadának, csaknem 20 százalékának van közvetlen vagy a szűkebb rokoni, baráti, ismeretségi körből származó közvetett tapasztalata a lakástüzekkel kapcsolatosan. Bár az elmúlt 10-15 év során nem nőtt jelentős mértékben a tűzesetek száma, de a tapasztalatok a tűzzel, az égéssel, a gyulladással kapcsolatos ismeretek hiányosságait mutatják. A feltételezést alátámasztják a füstmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a „Technológiával a Füstmentes Otthonokért!” kampány keretében készült országos reprezentatív kutatás eredményei is. A 18-70 évesek körében elvégzett vizsgálat adatai szerint a magyarok jól érzékelik, mi vezethet az otthonok kigyulladásához, de mégsem tesznek meg mindent azért, hogy elkerüljék a baleseteket.
Ami az otthonok tűzbiztonságát illeti, a válaszadók döntő többsége (86 százalék) szerint elsősorban a nyílt lángra kell figyelni a tűzesetek megelőzése érdekében, és kevesebben, 69 százaléknyian említették az elektromos eszközöket kockázatforrásként. Csupán tízből hárman tudták ugyanakkor helyesen megválaszolni azt a kémiaórákon elvileg már tisztázott kérdést, hogy pontosan milyen feltételek szükségesek az égéshez, illetve ahhoz, hogy valami kigyulladjon. A többség számára az sem nyilvánvaló, hogy a füst keletkezésének az égés az előfeltétele, illetve, hogy milyen ártalmas összetevők találhatóak meg a füstben. Az égés során keletkező veszélyes légszennyezők közül a megkérdezettek 60%-a tudta beazonosítani például a szén-monoxidot.
„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai alapján csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt 12 év statisztikái alapján a fűtési szezon 6 hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80%-a. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett, a tűzesetek pedig nagy számban konyhákban, hálószobákban és nappalikban keletkeztek. Ezek a terek az otthonunk biztonságosnak hitt helyiségei, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az égés és a füst okozta ártalmakkal” – nyilatkozta Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.
A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. A válaszadók több mint fele bár tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat azonban nem pontosan ismerik, nem tudják, hogy mi a működésbeli különbség ezen alternatívák között. Érdekes összefüggése a kutatásnak, hogy akiknek már volt személyes tapasztalatuk a tűzesetekkel, azok közül kimutathatóan többen ismerték a lakástüzek és a dohányzás összefüggéseit. Szinte az összes válaszadó (98%) spontán fel tudott sorolni a dohányzással kapcsolatos veszélyes helyzeteket: legtöbben – a tűzoltók, valamint a biztosítók tapasztalataival szinkronban – a dohányzás közben történő elalvást, valamint az ágyban cigarettázást említették.
Ezen a ponton mutatott rá a vizsgálat az egyik legelterjedtebb tévhitre: tízből négyen nem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik. „Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik honfitársunk így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire – ez a valóságban sajnos nagyon ritkán történik így, mert füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret. Az égés során keletkező szén-monoxid (amelyről sokkal inkább tudjuk, hogy halálos veszélyt jelent) színtelen és teljesen szagtalan. Csak ez év szeptemberig több, mint 300 embert mentettek ki a tűzoltók égő épületekből” – hangsúlyozta a vezérőrnagy.
„A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra, közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része pedig emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mondta el Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.
Az elméleti tudás és a gyakorlati cselekvés között azonban hatalmas eltérés látszik. Bár tízből nyolcan tisztában vannak vele, hogy a füst életet is veszélyeztethet, mégis csupán tízből négy otthonban van szén-monoxid, - illetve tízből mindössze egy otthonban található hő- és füstérzékelő berendezés – a „Technológiával a Füstmentes Otthonokért!” kampány többek között ezen is kíván változtatni.
"A kutatás adatai azt mutatják, hogy az iskolában a tűzzel, az égéssel kapcsolatban megszerzett kémiai ismeretek felnőttkorban fokozatosan elhalványulnak. A reprezentatív vizsgálat elsődleges célja a lakosság tűzvédelmi ismereteinek felmérése volt – a kampány ezekre az adatokra támaszkodva segít a biztonságos mindennapokhoz szükséges tudás felelevenítésében és megosztásában. Szeretnénk kézzelfogható, gyakorlati tanácsokat adni a tűzmegelőzéshez, az otthonok biztonságának növeléséhez is. Ugyanilyen fontos cél annak a szemléletnek a terjesztése, hogy tudatos választással csökkenhetők a kockázatok: a saját döntésünkön is múlik, hogy a megfelelő technológiák használatával, illetve az ártalmas égéstermékek jelenlétét kimutató megoldásokkal, azok megfelelő elhelyezésével és használatával kizárjuk-e a tüzet az otthonainkból" – tett hozzá Hajdu Márton, a füstmentes.hu nevében.