A hazai végrendelkezési szokások feltérképezése céljából 2016 októberében készíttetett felmérésben a 4Life Direct arra kereste a választ, hogy fontosnak tartják-e a magyarok a végrendelkezést, szándékoznak-e végrendeletet írni, illetve megjelölnének-e végrendeletükben kedvezményezettként valamilyen jótékonysági szervezetet?

Habár végrendeletet bárki készíthet – közjegyzõ elõtt még akár 14 éven felüli kiskorú is –, a kutatás eredményei alapján kijelenthetõ, hogy a végrendelkezés nem bír különös jelentõséggel a magyarok számára, a megkérdezettek túlnyomó többségének nincs végrendelete, és nem is szándékozik írni: a 30-65 év közötti korosztályban mindössze a válaszadók 4 százaléka írt már végrendeletet, és további 38 százalék tervezi, hogy a jövõben készít majd. Az alacsony arányra a fiatalabb életkor sem mentség, mert az 50 és 65 év közöttieknek is csupán az 5 százaléka rendelkezett már végakaratáról. Mindössze a válaszadók alig több mint harmada (36%) véli úgy, hogy végrendeletet írni fontos, negyedük pedig egyáltalán nem érzi fontosnak írásban rendelkezni a hagyatékról. Érdekes módon a fiatalabb, 30-49 éves korosztály tulajdonít nagyobb fontosságot a végrendelkezésnek (39%) – de esetükben sem kimagasló ez az arány –, miközben az 50 és 65 év közöttiek harmada sem gondolkodik így. A nemek és a településtípus tekintetében nincs említésre méltó eltérés, a jövedelmi státusz azonban befolyásolja, mennyire tekinti valaki fontosnak a végrendelkezést: A legszerényebb anyagi körülmények között élõk (E ESOMAR státusz) mindössze 28 százaléka érzi lényegesnek a végrendelet írását, míg az A, B, C1, C2 és D jövedelmi helyzetû válaszadók nagyjából azonos arányban (37-41%) tartják fontosnak a végakarat rögzítését.

A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozta azt, tisztában van vele, hogy halála után végrendelkezés hiányában mi történik a vagyonával, és csupán 8 százalék ismerte el, hogy nem tudja, mi történne, illetve a válaszadók további 6 százalékát pedig nem érdekli - hiszen ez már nem az õ gondja lesz. (Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy a válaszadók ténylegesen tisztában vannak a jelenleg érvényes szabályozással, õk azonban úgy vélik, hogy igen.)

Pedig végrendelet készítése kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára több okból is ajánlott – vélik a 4Life Direct szakértõi. Egyrészt egy jól megírt, alakilag is megfelelõ végrendelettel elkerülhetõek az örökösödés kapcsán felmerülõ családi bonyodalmak, illetve gyorsíthatja a hagyatéki eljárást is; másrészt a végrendelkezés gyakorlatilag az egyetlen módja annak, hogy vagyonunk halálunk utáni felosztásáról szabadon rendelkezzünk. Ha azt szeretnénk, hogy vagyonunkat ne a törvényes öröklés szabályai szerint osszák fel, például egy számunkra kedves barát vagy távolabbi rokon, esetleg jótékonysági szervezet számára is részt hagynánk, nincs más megoldás, végrendelkezni kell. Törvényes örökös híján pedig azt is megakadályozhatjuk vele, hogy vagyonunk az államra szálljon.

A 4LifeDirect szerint a végrendelet elkészítése a tévhitekkel ellentétben nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen: fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, és vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá szerepelnie kell rajta a végrendelkezõ adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell és a keltezésnek is egyértelmûnek kell lennie. A saját kezûleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közremûködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyzõ jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyzõ elõtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzõi letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha késõbb meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható – csak a megfelelõ dátumozásra kell figyelni.

A végrendelet kedvezményezettjének nemcsak bármilyen személyt, hanem akár jótékonysági szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket vagy egyházat is megnevezhetünk, mégis kevesen élnének ezzel a lehetõséggel. A válaszadók 46 százaléka semmilyen jótékonysági szervezetet nem jelölne meg örököséül, akik viszont igen, õk elsõsorban gyermekeket támogató intézményeket támogatnának - kivéve Nyugat-Dunántúlon, ahol inkább az állatokon segítenének a legmagasabb arányban. Összességében a válaszadók 26 százaléka gyermekeket támogatna, 17 százaléka állatokkal foglalkozó szervezeteket, 12-12 százalékuk pedig a fogyatékkal élõket és az idõseket segítené.