A biztosítók között évek óta egymást öldöklõ verseny folyik a kgfb-piacon, ahol ma már olyan alacsony szintet értek el a díjak, hogy ennél nagyon már nincs lejjebb – ebben a kerekasztal beszélgetés mindegyik résztvevõje: Erdõs Mihály, a Generali Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatója, Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási vezérigazgató-helyettese és Ertl Pál, Netrisk.hu vezérigazgatója is egyetértett.

Az árverseny következtében óriási szerep jut a költségcsökkentésnek, ami a biztosítók számára az értékesítési csatornák helyes megválasztását teszi szükségessé. A kerekasztal beszélgetés elsõ felében az online, illetve offline értékesítési csatornák szerepérõl, súlyáról beszélgettek a szakértõk. Kaszab Attila szerint mindegyik jó lehet, nem hisz abban, hogy egy disztribúciós csatorna monopol helyzetbe tudna kerülni, mindegyik csatornának van helye. Mint mondta, kiegyenlítõdnek a szerepek: a ’80-as évek végén csak ügynökök voltak, azóta kiegyenlítõdni látszik a csatornák szerepe, bár most az online elõre törni látszik, de lesznek mindig olyan ügyfelek, akik a személyes értékesítést részesítik elõnyben.

Ert Pál szerint a transzparencián múlik a csatornák sikere. Hosszú távon akkor tud az online sikeres lenni, úgy ahogy a kgfb esetében, ha az ügyfél ismeri a termék összetevõit. Erdõs Mihály is egyetértett azzal, hogy nem lehet egyetlen értékesítési csatornát kiemelni, mint mondta: a multichannel megközelítésben hiszünk. Egyes termékeket az egyiken, másokat a másikon lehet hatékonyabban értékesíteni. A kérdés, Erdõs szerint, hogy ennyire hajlandóak a biztosítók az adott terméket konzervesíteni, és így online értékesíteni. Óriásinak nevezte az online alkuszok feladatát abban, hogy ne csak az árat hangsúlyozzák, mert ez az egész szektorra rossz hatással van, hanem a minõséget is: ne érezze magát palira véve az az ügyfél, aki többet fizet.

Papp Lajos is egyet értett: vannak olyan termékek, amelyeket nem lehet online módon profi szinten eladni. Véleménye szerint az online-t személyessé kell tenni, mivel a biztosítás a bizalmon alapul.

„Ha valaki okoskodik, azt elõbb utóbb nyakon vágják”

Ami a tervezett baleseti adót, illetve annak lehetséges „kikerülését” illeti, Kaszab Attila szerint a legegyszerûbb megoldás az lehetne, ha x százalék kedvezményt nyújt a biztosító a kötelezõn, miközben x százalékkal növeli például a lakásbiztosítás díját, így nem a kgfb-ügyfélnek kellene megfizetnie az adót. Hozzátette azonban, hogy ilyen várhatóan nem fordul elõ, ugyanakkor nem tartja kizárhatónak azt sem, hogy további adókat vessen ki a kormány.

Ertl Pál szerint, ha nem születik meg a törvény a kötelezõ díjhirdetésig, akkor olyan tarifákat kell a biztosítóknak hirdetni, amirõl csak késõbb derül ki, hogy mennyibe is kerül valójában. Az utolsó hetekben lehet ugyan még módosítani a díjszámításon, de a piacot mindenképp megrendíti. A Netrisk annyit tud tenni, hogy transzparens árazást és tarifákat mutat be.

A Generali vezére szerint a díjhirdetésig nem is lesz elfogadott jogszabály, így a társaságok a baleseti adóktól függetlenül hirdetik meg tarifáikat, az elfogadott biztosítói megfontolások alapján. Amit megfelelõen kommunikálni kell, hogy a baleseti díj kötelezettje az ügyfél.

Papp Lajos szerint a mostani pillanatot nem a kiskapuk keresgélésére kell fordítani, hanem a miniszterelnök konzultációs ígéretét kell a szakmának megragadni. Az adó „kikerülését” célzó praktikákról mindössze annyit mondott: „Ha valaki okoskodik, azt elõbb utóbb nyakon vágják”.

A Netrisk vezérigazgatója a tarifák várható alakulásáról annyit mondott, hogy számításaik szerint idén még 7-8 százalékos csökkenés várható. Ebbõl az egyetlen kiutat ma már csak a keresztértékesítés jelenti, ilyen irányba kell tehát elindulnia a kötelezõ kampánynak. Mint mondta: tavaly is több ezres nagyságban sikerült kiegészítõ termékeket eladni a kampány során.

Az FBAMSZ elnöke szerint nagyon veszélyes játékot játszanak ma a biztosítók, mikor a mûködési költségeket a nyomott árakhoz próbálják igazítani. Õk inkább az ügyfél-tájékoztatáson alapuló értékesítést fogják elõnyben részesíteni.

Hasonlóan vélekedik Erdõs is: bizonyos szegmensekben egymást öldököljük, de ez egyfajta zsákutca. Meg kell újítani a biztosítási piacunkat, végignézve a nyugat-európai megoldásokat, amiket itthon is be kellene vezetni.