Szabó Zsolt szerint azon lehet vitatkozni, hogy a jelenleg tapasztalható klímát érintõ változásokért az ember felelõs-e, vagy sem, a Minisztérium álláspontja ebben a tekintetben egyértelmûen az, hogy jobb elõre felkészülni annak érdekében, hogy az esetleges nagyléptékû változások elleni védekezésre maradjon idõ. Annál is inkább, mert az elmúlt évek éghajlati változásait mindenki a saját bõrén érezheti, a hõmérséklet folyamatos emelkedése, a gyakori viharok és az általánosságban véve is kiszámíthatatlan idõjárás egyaránt sújtja a magánembert, de az ipar és a mezõgazdaság szereplõit is.

Magyarország az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint fokozottabban melegszik, mint a globális átlag, különösen az elmúlt 30 évben vált igazán intenzívvé ez a folyamat. A szakértõk szerint két lehetséges jövõ képzelhetõ el, vagy egy elsivatagosodási folyamatnak lehetünk majd tanúi, vagy egy intenzívebb, inkább a trópusokra jellemzõ, felgyorsult vízkörforgásra kell felkészülni. Az elõre tervezést nagyban segíti a Párizsi klímamegállapodás, aminek legfontosabb eredménye, hogy olyan feltörekvõ, illetve károsanyag kibocsátás szempontjából megkerülhetetlen országok is csatlakoztak hozzá, melyek eddig nem voltak részesei a hasonló nemzetközi együttmûködéseknek, így valóban lehetõség nyílik az érdemi változások elérésére. A megállapodást Magyarország az elsõk között ratifikálta, de az egyes csatlakozók által elvégzendõ konkrét feladatok egyeztetése jelenleg is zajlik, így egyelõre senki sem tudja, pontosan mekkora teherrel kell számolnia majd az egyes országoknak.

Hazánk mindenesetre jól áll, a korábbi vállalásokat, így a 2030-ra teljesítendõ 20%-os üvegházhatású gázok csökkentését elõirányzó kvótát már most bõven túlteljesítettük (39%), míg a megújuló energiák részesedése jelenleg 11% a vállalt 14%-hoz képest. Utóbbi tekintetében elsõsorban a biomassza, geotermikus és napenergia megoldások jelentik az elsõdleges fókuszt. Jelenleg is zajlik az eddig érvényben lévõ cselekvési terv felülvizsgálata, aktualizálása, melynek keretében természetesen a jogszabályi környezet optimalitálására is sor kerül, immár a Párizsi követelményekhez alkalmazkodva.

Ennek jelentõsége már csak amiatt is óriási, mert ahogy haladunk elõre az idõben, úgy válik egyre szorosabbá a kölcsönhatás ember és környezet között Szabó Zsolt szerint, azaz már a legkisebb döntések is komoly hatást gyakorolhatnak a természetre. Olyan rendszert kell létrehozni, ami a klímaváltozásra gyakorolt hatásokat is beemeli a kockázatelemzésekbe, mivel ez a a gazdasági szereplõk számára is alapvetõ gazdasági érdek. A hazánkban részben már elérhetõ, részben formálódó klímafinanszírozási rendszer a fentieket figyelembe véve elsõsorban a vízvédelemre és a megújuló energiák támogatására alapul, célzott támogatások formájában valósul meg, emellett azonban számos nemzetközi, egyéb gazdasági célokat is szolgáló együttmûködésnek is tevékeny résztvevõi vagyunk, ilyen például a Zöld Klíma Alap, vagy a szintén párizsi gyökerû GGGI is.