Eltolódnak a nemzetközi súlypontok Kelet felé, a nemzetközi nagyvállalatok Ázsiába, Indiába és a Csendes-óceáni térségbe telepítik a központjaikat és új kereskedelmi folyosók alakulnak ki. Emellett erõsödik az ázsiai térség belsõ kereskedelme, 2030-ra a világkereskedelem 40%-a Ázsiában zajlik majd, és ez óriási kihívást jelent az európai, így a magyar exportõröknek is – mondta a piacvezetõ hitelbiztosító vezetõje. Az Atradius adatai szerint nehezíti a helyzetet, hogy míg korábban egyfajta ciklikussághoz kötõdnek a gazdasági válságok, a jövõben egyes sokkok – a szíriai polgárháború, a menekültválság, vagy a klímaváltozás hatásainak kezelése – okozzák majd a recessziót.
Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar gazdaság hagyományosan bankközpontú, hiszen 150 éve tõkeimportra szorul. Bodzási Balázs emlékeztetett a 2008-as válságra, ami a hitelezés összeomlását okozta, és hogy még a közelmúltban is érezhetõ volt a válság hatása. Tavaly a KKV-szektor már 6%-kal növekedett, de a magyar vállalatok magyar bankoktól felvett hitelállománya nem nõtt tavalyhoz képest, kb. 5800 milliárd forint maradt. A helyettes államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vállalati szektor teljes hitelállományai közel 29 ezer milliárd forint. – A 20 ezer milliárdos különbözet azt mutatja, hogy kinyílt az olló a KKV-k és a nagyvállalatok finanszírozása között. Az utóbbiak a hitelkínálat szûkülését könnyebben viselték, és az anyacégeikhez illetve külföldi bankokhoz fordultak hitelért. Ezzel szemben a magyar tulajdonú KKV-k magyar banki finanszírozásra szorulnak, hiszen õket sújtotta leginkább válság, ezért lényeges azok a jogi eszközök, amelyek a KKV-szektort segítik – mondta a helyettes államtitkár.
A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elõrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetõje a monetáris politikáról azt mondta, továbbra is az árstabilitás elérése illetve fenntartása a jegybank elsõdleges célja. Balatoni András szerint rugalmasabbá vált Magyarországon az inflációs célkövetés azzal, hogy a jegybank a 3%-os inflációs cél mellé egy 1%-os toleranciasávot rendelt. A célrendszerben nagyobb hangsúllyal jelenik meg a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés támogatása, valamint a monetáris transzmisszió erõsítése. Az igazgató emlékezetett arra, hogy 2012 júliusában még 7% volt az irányadó ráta, most pedig 0,9% az alapkamat. – Ez érdemben csökkentette a magyar állam kamatkiadásait, így jelenleg a GDP több mint 1%-át megspórolja az állam. Emellett a forintosított egykori devizahitelek kamatai és törlesztõrészletei is csökkennek, amennyiben a bankközi kamatok mérséklõdnek, így a háztartások is jól járnak. Vagyis a monetáris enyhítés mindenkinek elõnyös – fogalmazott a jegybank igazgatója.
2016.11.24
A magyar vállalatoknak meg kell találniuk a módot arra, hogy betagozódjanak a világkereskedelem átrendezõdésébe, és hogy részesüljenek Ázsia fejlõdésébõl, mondta az Atradius hitelbiztosító országigazgatója az elsõ Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián. Vanek Balázs szerint ezért is fontos a keleti nyitás, és az, hogy ne legyen túlsúlya az autógyártásnak a magyar exportban. Az országigazgató emlékeztetett arra, hogy amíg 1950-ben a világ GDP-jének 10%-át állították elõ Ázsiában, ez 2050-re eléri az 50%-ot. Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián azt mondta, a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok (KKV), ellentétben a nagyvállalatokkal, magyar banki finanszírozásra szorulnak, ezért lényeges, hogy a kormány segítse a KKV-szektort. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója arról beszélt, hogy a monetáris enyhítéssel naponta 1 milliárd forintot takarít meg az állam, de a háztartások és a vállalatok adósságterhei is csökkennek. A konferenciát az Atradius az Optennel közösen szervezte, a rendezvényen 70 közepes illetve nagyvállalat vett részt.