Idén már ötödik éve mûködik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. Mivel a konstrukció népszerûsége egyre nõ, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplõk is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett. Így hiába bõvült az elõzõ évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra az idei díjtámogatási keret, a túligénylés mértéke közel 900 millió forint lett. Emiatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szõlõre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthetõ jégesõ, fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi, míg 
• A többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható.

„Elgondolkodtató, hogy a támogatást igénybe vevõk döntõ többsége szántóföldi növényekre kíván elsõsorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szõlõ- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Igaz ugyan, hogy az értékesebb növénykultúrák esetén magasabb a díj, ugyanakkor amennyiben a kár bekövetkezik, a kártérítés is jóval magasabb összegû. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelõ, amit tetéz, hogy ebben az esetben a kárenyhítési rendszer elsõ pillérébõl is csak a megítélt térítésnek a felét veheti igénybe.”

Immár harmadik éve fordul elõ, hogy a B és C típusú növénybiztosítások esetében a maximális 65 százalékostól elmaradó mértékû a visszatérítés. Ez sok termelõ számára okozhat finanszírozási kockázatot, mivel nem látható elõre, hogy végül a visszaigényelt összegnek mekkora hányadát fizetik ki díjtámogatásként. A FBAMSZ ezért üdvözli, hogy a kiírás során – idén elsõ alkalommal – garantált visszatérítési alsó küszöbarányt határoztak meg: Ennek értelmében az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak. Ez az intézkedés szintén érezhetõ módon hozzájárult a rendszer népszerûségének erõsödéséhez.

Jellemzõ idei mezõgazdasági károk

Idén elõször lehetett õszi fagykár elleni biztosításra is támogatást szerezni. Fõként paprikatermelõk jelentettek ilyen jellegû károkat, melyek rendezése megtörtént.

2016-ban a mezõgazdasági jég- és viharkárok nagy része négy idõpontban (május 7-én, május 15-én, július 8-9 éjjelén, illetve július 13-án) jelentkeztek. Közös jellemzõjük, hogy bár számos tájegységben elõfordultak (a déli országrészek mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Vas és Veszprém megyékben is), viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Ugyanakkor a lokálisan a bekövetkezõ károk intenzitása évrõl évre egyre erõsebb, ami az idõjárás szélsõséges jellegének fokozódását jelzi.

„Éppen az ilyen, lokális jellegû, intenzív természeti csapások elõrejelzésére alkalmatlanok az akár több évtizedre visszamenõ, az adott tájegységre jellemzõ kártörténeti adatbázisok, amelyek a biztosításkötési döntéshez adnak ugyan támpontot, de az éghajlati változásokkal járó kockázatokat nem képesek elõre jelezni” – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértõje.

Így lehetne tovább növelni a biztosítást kötõk körét

• Jelentõs számú további érdeklõdõ jelenne meg a rendszerben, ha az agrárbiztosítási támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének.
• A visszaigénylések összegét idén is jelentõsen csökkentette egy felesleges adminisztrációs elem: azok a termelõk, akik az egységes támogatási kérelem ûrlapján nem jelölték be a támogatott növénybiztosítás igényének rubrikáját, akkor is elesnek a támogatástól, ha egyébként minden más lépést az elõírásoknak megfelelõen hajtottak végre. Mindez feleslegesen rontja a mezõgazdasági szektorban amúgy sem magas biztosításkötési hajlandóságot, erodálva a tudatosság növelése érdekében hozott erõfeszítések eddig elért eredményeit.

Fontos az optimális biztosítási kombináció megtalálása

A túligénylés miatt a termelõk immár évek óta csak csökkentett mértékben kapják meg a díjtámogatást, vagyis a jövõ évre még körültekintõbben szeretnék kiszámolni azt az optimális biztosítási kombinációt, amely számukra legjobban megfelel, egyedi termelési struktúrájukhoz leginkább igazodik.

Immár harmadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A fentiek miatt egyre nagyobb szerep jut az ajánlatok összehasonlítását, a speciális kockázatok és kárrendezési sajátosságok mérlegelését, illetve az ár-érték arányú kiválasztást segítõ, a biztosítóktól független alkuszoknak.