Binder István elmondta: közös jellemzõik ezeknek a jogosulatlan szolgáltatóknak, hogy sem jegybanki engedéllyel, sem regisztrációval nem rendelkeznek, továbbá nagyon magas, akár évi 20 százalék fölötti, vagy havi 1,5 százalékos hozamokat kínálnak. Ezek a hozamok irreálisak, nincs olyan típusú tevékenység, amely ezt hosszú távon, megbízhatóan ki tudná termelni - szögezte le. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a túl magas hozamígéret, vagy a tevékenységi engedély hiánya mellett a szolgáltatás típusát is érdemes azonosítani. Konkrét példára - a Kun-Mediátor Kft. esetére - utalva megjegyezte: például egy utazási irodában nem szoktak bankbetétet gyûjteni, vagy más pénzügyi tevékenységet végezni.

Hozzátette: gyanú esetén az MNB minden segítséget megad a szolgáltatás vagy szolgáltató azonosításához, akár a honlapján vagy telefonon is.
Az idén jogosulatlan betétgyûjtést és befektetési szolgáltatást végzõket, továbbá olyan, megbízó nélküli tõkepiaci ügynököket is azonosított a jegybank, amelyek "egészen egzotikus országok" szolgáltatói számára közvetítettek "a tilosban" Magyarországon - fejtette ki a szóvivõ.   

Hozzátette, hogy az idén 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki az MNB jogosulatlan pénzügyi szolgáltatókra, és 25 eljárást zárt le. Megjegyezte, hogy néhány esetben még károkozás elõtt sikerült megakadályozni az engedély nélküli tevékenységet.

A rendõrség 2015. április 14-én közölte, hogy sikkasztás bûntett gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Kft. utazási iroda karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentõk az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A cég Interpol által is körözött vezetõje csaknem ezer embert károsított meg több mint tízmilliárd forinttal - egyes becslések szerint húszmilliárd forinttal - piramisjátékra hasonlító módszerrel.