1. Folytatódó költség megtakarítás

Már 2016-ban is az egyik legáltalánosabb érvényû trendnek bizonyult a biztosítók mûködési modelljének optimalizálása, a felesleges költések visszafogása, illetve költséghatékonyabb alternatívák alkalmazása. A biztosítók belsõ digitális átalakulásának gyökerei egészen 2015-ig nyúlnak vissza, de 2016-ban kapott csak igazán lendületet és idén is legkevesebb ugyanekkora, de inkább nagyobb elánnal folytatódik tovább, hiszen a 100-hoz közelítõ combined ratio (kártérítések bevételekhez viszonyított aránya) továbbra sem ritka madár a piaci szereplõk között. Az igény tehát továbbra is tartós, aminek közvetlen következményeként a biztosítói munkafolyamatok hagyományos problémáit orvosló fintech illetve insurtech vállalkozások elõtt is tovább bõvül a piac.

2. Elõretör az elkötelezõdés („Engagement”) innováció

Folytatva az elõbbi gondolatmenetet, a digitalizált, automatizált folyamatok, illetve az optimalizált költségek mindenképpen jó és szükséges alapot jelentenek, de a versenyben maradáshoz elégtelen feltételt szolgáltatnak. Egyre több biztosító gondolja úgy, hogy a digitális átalakulás következõ lépcsõfoka az úgynevezett elkötelezõdés innováció, ami hosszú távon garantálhatja a versenyképességet. A hangzatos szavak mögött lényegében a digitális csatornák, illetve az azokon keresztül gyûjtött változatos adatok újszerû alkalmazása rejlik, melyek mind elsõsorban az ügyfelek lojalitásának fokozását hivatottak szolgálni. Ezek elsõdleges eszközei várhatóan a perszonalizált biztosítási termékek elõretörése, a különféle kockázatelkerülést segítõ, hozzáadott értékként jelentkezõ kiegészítõ szolgáltatások lesznek majd.

3. Új szintre lép az analitika és az azt kiszolgáló mesterséges intelligencia

Mindezek persze csak akkor lehetségesek, ha a begyûjtött adatokat megfelelõ módon fel is tudják használni a biztosítók, a már jelenleg is elképesztõ mennyiségû kezelt adatok köre ráadásul hamarosan sokszorosára duzzad majd, ahogy egyre több és több, egyre kifinomultabb eszköz kapcsolódik rá az IoT-re (Internet of Things). Az eddigi próbálkozások, kísérletek és elsõ lépések azt sugallják, hogy a hagyományos biztosítók önerõbõl képtelenek ennek az adatmennyiségnek a kezelésére. Nem elsõsorban a volumen okozza a problémát, sokkal inkább a klasszikus biztosítói ügymeneten alapuló gondolkodásmód, és a digitális analitikában, az ehhez szükséges mesterséges intelligencia kialakításában való járatlanság. Nagyon valószínû, hogy ezen a területen is az insurtech vállalkozások segíthetik ki a hagyományos piaci szereplõket.

4. Adatvédelmi aggályok eloszlatása

Minél nagyobb és szélesebb körû a begyûjtött adatmennyiség, annál visszatetszõbb ennek alkalmazása a fogyasztóban, és lássuk be van is ebben valami. A biztosítók elsõsorban a kockázatcsökkentés és a kifinomultabb árazás területein igyekeznek használni az adatokat, de a felhasználók felé nyújtott hozzáadott értékek köre igencsak behatárolt, jelenleg megmarad a lehetséges – azaz korántsem garantált – alacsonyabb biztosítási díj szintjén. Adataik kiadásáért cserébe tehát kapnak egy lehetõséget a fizetendõ összeg csökkentésére, nem igazán fair csere. A biztosítóknak mindenképpen többet kell nyújtania, a hozzáadott értéknek arányban kell lennie a begyûjtött adatok mennyiségével és minõségével, ellenkezõ esetben nagyon gyors bizalomvesztéssel kell számolniuk az ügyfelek részérõl. 

5. Elterjed a piactér modell

Egyre több biztosító látja be, hogy egész egyszerûen nem lehet minden területen a legjobb. A piactér modell lényege, hogy az ügyfelek felé minden esetben a számukra lehetõ legjobb szolgáltatást kínáljuk, még ha az harmadik oldali szolgáltató is. Természetesen nem versenytársak közti kooperációra, sokkal inkább bizonyos rétegpiacokat megcélzó insurtech vállalkozások és hagyományos biztosítók közti kooperációkra kell gondolni, mint amilyenre az AXA – Trov együttmûködés is kiváló példa.

6. A blokklánc kilép a kísérleti fázisból

A Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Banco Santander az R3 Blockchain Group-ból történõ kilépését sokan úgy értékelték, hogy a technológia mégsem annyira ígéretes, mint amilyennek gondolták. Ez nem is állhatna távolabb a valóságtól, egyáltalán nem ritka gyakorlat, hogy a tanulási fázis felgyorsítása érdekében létrehozott együttmûködésekbõl idõközben kilépnek a tagok annak érdekében, hogy a megfelelõ tudás birtokában saját versenyelõnyük kialakításán dolgozzanak. Ezzel együtt nem valószínû hasonló a biztosítás területén, az Allianz, az Aegon, a Munich Re, a Swiss Re és a Zurich által életre hívott B3i sokkal esélyesebb, hogy együtt marad, már csak a szektorban hagyományosnak mondható együttmûködési kultúra miatt is. Habár biztosat nem mondhatunk, jó eséllyel 2017 lesz az éve annak, hogy ezek a kooperációk végre elérhetõ szolgáltatásokká érnek.