Mark Carney a londoni alsóház költségvetési bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a brit jegybank véleménye most már az, hogy a brit pénzügyi rendszert elsõsorban globális kockázatok terhelik. Carney szerint a Brexit-folyamat valamelyest felerõsítheti e globális kockázatokat, de ezek a rizikótényezõk akkor is érvényesülnének, ha Nagy-Britannia nem lépne ki az Európai Unióból.

A Bank of England vezetõje elismerte, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás elõtt a jegybank valóban a referendumot tartotta a legnagyobb belsõ kockázatnak, mivel "történhettek volna olyan fejlemények", amelyeknek következményei lettek volna a pénzügyi stabilitásra. Carney szerint azonban éppen a Bank of England által tett akkori védõintézkedések enyhítették ezt a kockázatot.

A jegybanki kormányzó hozzátette: megítélése szerint a Brexit ma már nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra.

Mark Carney kivívta a kormányzó brit Konzervatív Párt Brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy a kilépést pártolók által szûk többséggel megnyert júniusi népszavazás kampányának idején, és a referendum után is többször a brit EU-tagság megszûnésének gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet, nem kizárva annak lehetõségét sem, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba kerülhet.

A brit jegybank monetáris tanácsa az EU-tagsági referendum elõtt több kamatdöntõ ülés kommünikéjében is a népszavazást nevezte brit gazdaság kilátásait terhelõ legnagyobb kockázatnak. 

Ezekre az akkori elõrejelzésekre alapozva a Bank of England a népszavazás után jelentõsen tovább enyhítette monetáris politikáját: augusztusban 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt. A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (155 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról.

A londoni elemzõi közösségben vannak igen borúlátó elõrejelzések a brit gazdaság növekedési kilátásairól, de a prognózisok zömében nem szerepel a recesszió.

A City egyik legtekintélyesebb gazdasági-üzleti elemzõcége, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) éppen szerdán ismertetett friss elõrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2017-ben átlagosan 0,8 százalékkal növekszik. A ház elemzõi hangsúlyozták, hogy ez lenne a leglassabb egész éves növekedés a globális pénzügyi válságot követõ 2009-es recessziós mélypont óta.

A CEBR kiemelte azt is, hogy az idei évre általa várt növekedési ütem nem egészen a fele a 2016-ra becsült 1,8 százalékos GDP-bõvülésnek.

A cég 2017-re - az olajárak emelkedése mellett elsõsorban a gyenge font importdrágító hatása miatt - 2,7 százalékos átlagos inflációt vár. Ez csaknem a négyszerese a tavalyi átlagos inflációs ütemnek, és a ház szerint e meredek gyorsulás véget vet a fogyasztási "boomnak", amely az elmúlt évek brit gazdasági növekedésének hajtóereje volt.