Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) közzétette 12. éves felmérését a világ legfontosabb üzleti kockázatairól, a több mint 2700 válaszadó szerint. A nyomasztó makrogazdasági aggodalmak - az infláció, az energiaválság és az esetleges recesszió - gyorsan emelkednek, míg a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás hátrébb szorulnak a rangsorban.
Egyszerre jelez stabilitást és változást az Allianz Kockázati Barométere 2023-ban. A kiberincidensek és az üzletmenet megszakítása már második éve a legnagyobb vállalati aggodalmak közé tartoznak (mindkettő az összes válasz 34%-át kapta). A globális üzleti kockázatok idei listáján azonban a makrogazdasági fejlemények, mint az infláció, a pénzpiaci volatilitás és a fenyegető recesszió (a 10. helyről a 3. helyre emelkedett az előző évhez képest), valamint az energiaválság hatása (új szereplő a 4. helyen) a legjelentősebbek.
Az ilyen sürgető aggodalmak azonnali cselekvést követelnek a vállalatoktól, ami megmagyarázza, hogy a természeti katasztrófák (a 3. helyről a 6. helyre) és az éghajlatváltozás (a 6. helyről a 7. helyre) miért estek vissza az éves rangsorban, csakúgy, mint a járvány kitörése körüli aggodalmak (a 4. helyről a 13. helyre). A politikai kockázatok és az erőszak szintén újonnan került be a 10 legnagyobb globális kockázat közé, a 10. helyre, míg a szakképzett munkaerő hiánya a 8. helyre emelkedett. A jogszabályi és szabályozási változások továbbra is kulcsfontosságú kockázatot jelentenek az 5. helyen, míg a tűz/robbanás két helyet esett vissza a 9. helyre.
Az AGCS vezérigazgatója, Joachim Müller az eredményekkel kapcsolatban elmondta: "Az Allianz Kockázati Barométer már a második egymást követő évben azt mutatja, hogy a vállalatokat leginkább a növekvő kiberkockázatok és az üzletmenet megszakadása aggasztja. Ugyanakkor az inflációt, a közelgő recessziót és az energiaválságot is közvetlen fenyegetésnek tekintik. A vállalatok - különösen Európában és az Egyesült Államokban - aggódnak a világjárvány következményeiből eredő jelenlegi "permanens krízis", valamint az Ukrajnában zajló háború gazdasági és politikai hatásai miatt. Ez minden vállalat ellenálló képességének stressztesztje".
"A pozitív hír az, hogy biztosítóként számos ügyfelünknél folyamatos javulást tapasztalunk ezen a területen, különösen az ellátási láncok hibabiztosabbá tétele, az üzletmenet-folytonossági tervezés javítása és a kiberellenőrzések megerősítése terén. Az ellenálló képesség kiépítésére és a kockázatcsökkentésre irányuló intézkedések meghozatala az elmúlt évek eseményei miatt most előtérbe került a vállalatok számára." – tette hozzá Müller.
2023-ban az Allianz kockázati barométerének négy legnagyobb kockázata nagyjából konzisztens az összes vállalati méretben - nagy, közepes és kicsi -, valamint a főbb európai gazdaságokban és az Egyesült Államokban (az energiaválság kivételével). Az ázsiai-csendes-óceáni térség és az afrikai országok vállalkozásai számára a kockázati aggodalmak némi eltérést mutatnak, ami az Ukrajnában zajló háború és annak gazdasági és politikai következményeinek eltérő hatását tükrözi.
Digitális és diszruptív veszélyek
A kibernetikai incidensek, például az informatikai leállások, zsarolóvírus-támadások vagy az adatbiztonság megsértése már a második egymást követő évben a legfontosabb kockázatnak számítanak világszerte. Emellett 19 országban, köztük Kanadában, Franciaországban, Japánban, Indiában, Franciaországban, Japánban és az Egyesült Királyságban is ez a legnagyobb veszély. Ez az a kockázat, amely miatt a kisvállalkozások (<250 millió dollár éves bevétel) a leginkább aggódnak.
"Sok vállalat számára a kibertérben a fenyegetés még óriási, és a kiberbiztosítási kárigények továbbra is magas szinten vannak. A nagyvállalatok hozzászoktak ahhoz, hogy célponttá válnak, és a megfelelő kiberbiztonsággal rendelkezők a legtöbb támadást hatékonyabban tudják visszaverni. Egyre több kis- és középvállalkozás is érintett. Ezek hajlamosak alábecsülni a kitettségüket, és folyamatosan be kell fektetniük a kiberellenőrzési keretrendszerük megerősítésébe" - mondta Shanil Williams, az AGCS igazgatótanácsának tagja és a kiberbiztosításért felelős vállalati biztosítási igazgató.
Az Allianz Cyber Center of Competence szerint a zsarolóvírus-támadások gyakorisága 2023-ban is magas marad, míg az adatbiztonság megsértésének átlagos költsége minden idők legmagasabb szintjére emelkedett tavaly, 4,35 millió dollárra, és 2023-ban várhatóan meghaladja az 5 millió dollárt. Az ukrajnai konfliktus és a szélesebb körű geopolitikai feszültségek pedig fokozzák az államok által támogatott szereplők által elkövetett nagyszabású kibertámadások kockázatát. Emellett a kiberbiztonsági szakemberekből is egyre nagyobb a hiány, ami kihívásokat jelent a biztonság javítása terén.
Számos ország vállalkozásai számára 2023 valószínűleg egy újabb év lesz, amely az üzletmenet megszakadásával kapcsolatos fokozott kockázatokkal jár, mivel számos üzleti modell érzékeny a hirtelen sokkokra és változásokra, amelyek viszont hatással vannak a nyereségre és a bevételekre. Világviszonylatban a 2. helyen állva az üzletmenet megszakadásával kapcsolatos kockázat, míg az első számú kockázat olyan országokban, mint Brazília, Németország, Mexikó, Hollandia, Szingapúr, Dél-Korea, Svédország és az Egyesült Államok.
Az üzletmenet folytonosságot illetően a vállalatok a kibernetikai okoktól tartanak a leginkább (a válaszok 45%-a); a második legfontosabb ok az energiaválság (35%), amelyet a természeti katasztrófák követnek (31%). Az egekbe szökő energiaárak arra kényszerítettek néhány energiaigényes iparágat, hogy hatékonyabban használják az energiát, a termelést alternatív helyszínekre helyezzék át, vagy akár ideiglenes leállásokat is fontolóra vegyenek. Az ebből eredő hiányok számos kritikus iparágban - többek között az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, az építőiparban és a feldolgozóiparban - ellátási zavarokkal fenyegetnek Európában, bár az európai enyhe tél és a gáz árának stabilizálódása segít enyhíteni az energiakrízist.
Egy esetleges globális recesszió szintén valószínűsíthetően zavarok forrása lesz 2023-ban, ami a beszállítók csődjével és fizetésképtelenségével járhat, ami különösen az egyetlen vagy korlátozott számú kritikus beszállítóval rendelkező vállalatok számára jelent aggodalmat. Az Allianz Trade szerint a globális vállalati fizetésképtelenségek száma 2023-ban valószínűleg jelentősen emelkedni fog (+19%).
Makrogazdasági nehézségek
Az olyan makrogazdasági fejlemények, mint az infláció vagy a gazdasági és pénzügyi piacok volatilitása 2023-ban a harmadik legfontosabb kockázatként szerepelnek a vállalatok számára világszerte (25%), szemben a 2022-es 10. hellyel - egy évtizede ez az első alkalom, hogy ez a kockázat az első háromban szerepel. Mindhárom nagy gazdasági térség - az Egyesült Államok (USA), Kína és Európa - egyszerre van válságban, bár eltérő okokból - állítja az Allianz Research, amely 2023-ra recessziót prognosztizál Európában és az USA-ban. Az infláció különösen nagy aggodalomra ad okot, mivel számos vállalat árszerkezetét és jövedelmezőségét felemészti. A reálgazdasághoz hasonlóan a pénzügyi piacok is nehéz év elé néznek, mivel a központi bankok likviditást vonnak ki, és a kereskedési volumen még a történelmileg likvid piacokon is csökken.
"2023 kihívásokkal teli év; tisztán gazdasági szempontból valószínűleg sok háztartás és vállalat számára elfelejteni való év lesz. Ennek ellenére nincs okunk kétségbeesni" - mondja Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. "Egyrészt a kamatlábakban bekövetkezett fordulat segít a megtakarítók millióinak. A középtávú kilátások is sokkal derűsebbek, az energiaválság ellenére - vagy inkább annak köszönhetően. A 2023-ra várt recesszión túl már most világossá válnak a következmények: a gazdaság kényszerű átalakulása a dekarbonizáció irányába, valamint a társadalom minden részében megnövekedett kockázattudatosság, ami erősíti a társadalmi és gazdasági ellenálló képességet" - tette hozzá.
Felbukkanó és lecsengő kockázatok
Az energiaválság a legnagyobb felbukkanó az Allianz Kockázati Barométerben, amely először szerepel, a 4. helyen (22%). Egyes iparágak, például a vegyipar, a műtrágya-, üveg- és alumíniumgyártás egyetlen energiaforrásra - számos európai ország esetében az orosz gázra - támaszkodnak, és ezért érzékenyek az energiaellátás zavaraira vagy az áremelkedésre. Ha az ilyen alapiparágak nehézségekkel küzdenek, a következmények az értékláncban lejjebb, más ágazatokban is érezhetők. Az Allianz Trade szerint az energiaválság marad a legnagyobb jövedelmezőségi sokk, különösen az európai országok számára. A jelenlegi szinteken az energiaárak a legtöbb nem pénzügyi vállalat nyereségét felemésztenék, mivel a kereslet lassulása miatt csökken az árképzési erő.
A politikai kockázatok és erőszak új szereplőként, a 10. helyen (13%) szerepelnek, miután 2022 egy újabb zavaros év volt, amikor is a konfliktusok és a polgári zavargások uralták a híreket. A háború mellett a vállalatok a sztrájkok, a zavargások és polgári zavargások okozta növekvő zavarok miatt is aggódnak, mivel a megélhetési válság számos országot érint.
Annak ellenére, hogy a rangsorban az előző évhez képest visszaesett, a természeti katasztrófák (19%) és az éghajlatváltozás (17%) továbbra is komoly aggodalomra ad okot a vállalkozások számára. Egy olyan évben, amikor az egyik legerősebb vihar, az Ian hurrikán tombolt az Egyesült Államokban, rekordot döntő hőhullámok, aszályok és téli viharok pusztítottak világszerte, és több mint 120 milliárd dollárnyi biztosított kár keletkezett, még mindig a hét legnagyobb globális kockázat között szerepelnek.
Az Allianz Kockázati Barométer egy éves üzleti kockázati rangsor, amely 94 ország és terület 2712 kockázatkezelési szakértőjének - köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, brókerek és biztosítási szakértők - véleményét tartalmazza. A jelentés 12. alkalommal jelent meg idén.