Az Egyesült Királyság nem marad az EU egységes belsõ piacának tagja
2017.01.18
Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belsõ piacának tagja, miután kilépett az EU-ból, de a brit kormány "a lehetõ legnagyobb mértékû hozzáférést" kívánja elérni az uniós belsõ piachoz egy szabadkereskedelmi megállapodás elérésével.

May, aki a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tartott háromnegyed órás beszédet kedden a többi EU-tagállam nagykövetei elõtt kormánya Brexit-tárgyalási célkitûzéseirõl, kijelentette azt is, hogy London az Európai Unió tagországaiból érkezõ bevándorlók számának szabályozását tervezi. A brit kormányfõ ugyanakkor - alig burkoltan kereskedelmi megtorló intézkedéseket kilátásba helyezve - óvta az EU-t Nagy-Britannia "megbüntetésétõl".

Theresa May szerint a brit tagság megõrzése az egységes belsõ piacon az EU-tagság megszûnése után azért nem lehetséges, mert ez a jelenlegi uniós álláspont alapján az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerõmozgás alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül, hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belsõ piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának további közvetlen jogi fennhatóságát is.

Theresa May szerint mindezek elfogadása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság "egyáltalán nem is lépne ki" az EU-ból.

Ennek figyelembevételével London az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon nem törekszik majd arra, hogy megõrizhesse tagságát az unió egységes belsõ piacán. Ehelyett azt szeretné elérni, hogy a brit gazdaságnak "a lehetõ legnagyobb mértékû hozzáférése" legyen e piachoz, és ehhez a brit kormány "új, átfogó, nagyratörõ" szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val - tette hozzá a brit miniszterelnök.

Theresa May kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek inkább "büntetõ jellegû megállapodást" szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak "elmenjen a kedve" a kilépéstõl.

A brit kormányfõ szerint azonban az EU ezzel saját magát is büntetné, mivel az uniós exportõrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, és ez veszélybe sodorná a brit piacon évente értékesített 290 milliárd font (több mint 100 ezer milliárd forint) értékû exportjukat. Veszélybe kerülnének emellett az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (180 ezer milliárd forint) értékû befektetések is, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához - hangsúlyozta keddi beszédében Theresa May.

A brit gazdaság döntõ fontosságú és nyereséget termelõ piaca az európai autóiparnak, az energiaszektornak, az élelmiszeriparnak, a vegyiparnak, a gyógyszeriparnak és a mezõgazdaságnak. "Nem hinném, hogy az EU vezetõi komolyan azt mondhatnák a német exportõröknek, a francia gazdáknak, a spanyol halászoknak, az euróövezet fiatal állástalanjainak, hogy szegényebbé akarják õket tenni, csak azért, hogy Nagy-Britanniát politikai okokból megbüntessék" - fogalmazott keddi beszédében a brit miniszterelnök.

A bevándorlás szabályozási terveirõl szólva Theresa May azt mondta: a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezõk számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz.

May kijelentette: London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkezõ munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövõben is "mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörõket és újítókat".

Hangsúlyozta azonban, hogy az EU-tagsági népszavazáson - amelyen a többség a kilépésre voksolt - a választók azt az egyértelmû üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkezõ munkavállalók számának ellenõrzés alá vonását kívánják, és "mi ezt a kérést teljesíteni fogjuk".

Theresa May nem közölt részleteket arról, hogy a brit EU-tagság megszûnése után érkezõk számát London milyen eszközökkel szabályozza majd. Kijelentette azonban, hogy viszonossági alapon a brit kormány garantálni kívánja a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait, és errõl mielõbb megállapodásra is szeretne jutni. A brit kormányfõ szerint ezt a törekvést "egy-két kivétellel" a többi EU-ország vezetõi is támogatják.

Theresa May kijelentette: bármilyen megállapodás szülessék is az unióval folytatandó kilépési tárgyalások végén, azt a brit kormány a londoni parlament két háza elé terjeszti jóváhagyásra.

A brit miniszterelnök ezzel kimondatlanul ugyan, de egyértelmûen elvetette azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja újabb népszavazás kiírása a majdani megállapodásról.