A digitális átalakulás megváltoztatja a fogyasztói szokásokat, az üzleti modelleket, a piacok mûködését. Ezeket a lehetõségeket viszont a különbözõ országok más-más módon használják ki.Ebben a versenyben Ázsia és Amerika nagyságrendekkel, de nem behozhatatlanul megelõzte Európát. A Roland Berger szakértõi szerint a lehetõségek megfelelõ kihasználásával az európai digitális piac éves szinten 415 milliárd euró bruttó hazai termelésnövekedést könyvelhetne el, és több mint százezer új munkalehetõséget teremthetne. A fejlõdést nem csak a stratégia hiánya, hanem olyan, a mindennapi mûködést megnehezítõ szabályok teszik nehézzé, mint az országonként különbözõ adatvédelmi szabályozások és digitális tranzakciós határok. Míg Amerikában szinte korlátlanul állnak az indulást biztosító külsõ források, az európai startupok ötödének van csak hozzáférése az elérhetõ kockázati tõkéhez. Mivel nehezített pályán kell teljesíteniük az európai tech cégeknek, nem csoda, hogy az általuk képviselt értékük szempontjából is elmaradnak a versenytársaktól az unikornisok – a több, mint egy milliárd dollárra értékelt startupok – 39%-a a Szílicium Völgybõl kerül ki, míg Európából csak 11%-uk. 

Magyarországon 2016 decemberében jelent meg a kormány által elfogadott Digitális Startup Stratégia (DSS), amelynek célja, hogy támogassa az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkezõ korai fázisú vállalkozások létrejöttét és fejlõdését. A stratégia által azt is el szeretnék érni, hogy Magyarország digitális startup központtá váljon. Digitális startupoknak azokat az induló vállalkozásokat nevezzük, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkezõ, a globális piacon is értelmezhetõ, a digitális gazdaság körébe sorolható terméket vagy szolgáltatást állítanak elõ, innovatívak, és indulásukhoz-fejlõdésükhöz külsõ forrásra van szükségük. 

Hogy a jelenleg tapasztalható nemzetközi trendeket meg lehessen változtatni, a Roland Berger szakértõi egy Német-Francia Digitális Völgy létrehozására tettek javaslatot tanulmányukban. „Szoros együttmûködésre van szükség, és nem csak annyival, hogy csökkentsük a lemaradást, hanem át kell venni a vezetõ szerepet az Egyesült Államoktól és Ázsiától. Németországnak és Franciaországnak ki kell aknáznia az erõsségeiket, ahogy több mint hatvan évvel ezelõtt tették, amikor megalapították az Európai Szén és Acél Közösséget. Egy közös Technológiai Völgy az elsõ lépés ahhoz, hogy Európa globálisan is újra meghatározó szerepet játsszon a gazdasági innováció területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger ügyvezetõje. 

A fejlõdést nehezítõ tényezõk

Mind Franciaország, mind Németország egyik legnagyobb, a szektort érintõ problémája, hogy kevés célirányos befektethetõ forrással rendelkezik. „Mindkét országban relatíve nehéz elõre mozdítani a kockázati tõkét a startupok számra,” – mondta Schannen Frigyes, „Franciaországban a befektetõket a kevéssé motiváló adózási környezet tartja vissza, míg Németországra a kockázatkerülõ magatartás jellemzõ.” Emellett Franciaországban még a világban már jórészt alaptechnológiaként használt felhõalapú megoldások sem általánosan elterjedtek és bár Németország jobban felkészült ebben a tekintetben, a piacot továbbra is az amerikai megoldások uralják. „Az európai cégek nagyon kényesek adatbiztonsági kérdésekben, és megbízható, hosszú távú szolgáltatásokat keresnek, amelyek a lehetõséget teremthetnének az amerikai felhõalapú megoldások kiváltására” – mondta Schannen Frigyes. Ennek köszönhetõen Európában számos lokális, nemzeti megoldás létezik, amik viszont egyelõre nem vonzzák be azt a mennyiségû felhasználót, hogy költséghatékonyan tudjanak mûködni. 

Javaslatok a Franco-German Digitális Völggyel kapcsolatban

Annak érdekében, hogy a jelenlegi feltételek mellett mégis reális lehetõsége legyen a Digitális Völgy létrehozásának, a Roland Berger szakértõ elkészítettek egy akciótervet, ami három fontos elemet tartalmaz:

1. Megfelelõ mértékû kockázati tõke

Franciaország és Németország már most is támogatják egymás startupjait kockázatitõke-befektetéssel, bár eddig csupán a kockázati tõke 2%-a érkezett ilyen módon. Emellett a francia és a német szervezetek nemzeti digitális programokban is is együttmûködnek, például Németország részérõl az „Ipar 4.0 Kezdeményezésben”, míg Franciaország részérõl a „Szövetség a jövõ iparáért” programban, de az együttmûködésük hatókörét még tovább kell bõvíteni.

2. Független Franco-German felhõalapú megoldások

Európa nem rendelkezik a jelenleg szükséges digitális infrastruktúrával. Egy közös felhõalapú platformmal Németország és Franciaország megalapíthatna egy független európai rendszert az egész kontinens számára, ami csökkentené a vállalatok függõségét az amerikai szolgáltatóktól, mindezt oly módon, hogy egyúttal európai szoftverbiztonsági sztenderdeket is vezetnének be, ezzel Európa el tudná indítani az innováció következõ hullámát.

Vonzó, trendi európai gazdasági környezet:

„Egyik ország sem rendelkezik olyan nemzetközi hírnévvel az internetgazdaság tekintetében, hogy vonzók legyenek a befektetõk és a fiatal tehetségek számára” - mondta Schannen. De együtt képesek olyan megoldásokat találni, amelyekkel sikereket érhetnek el. „Például Franciaország és Németország meghirdethetne egy okosváros kezdeményezést a határmenti városokban, mint Freiburg vagy Mulhouse”. Emellett, Franciaországnak és Németországnak össze kell hangolniuk a gazdasági és adózási keretrendszerüket, és azonos technológiai sztenderdeket kellene felállítaniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közös Digitális Völgy létrejöttét. 

„A két országnak most kell cselekedniük, hogy megvédjék az EU-t attól, hogy még jobban leszakadjon az Egyesült Államoktól és az ázsiai országoktól. A Berlin és Párizs között húzódó Digitális Völgy megalapításával a két ország aktív szerepet tudna vállalni az európai kontinens digitális jövõjének az alakításában” – mondta Schannen Frigyes.