Azt követõen, hogy a törvény lehetõvé tette a deviza alapú hitelek rögzített árfolyamú végtörlesztését, a piacon olyan hitelközvetítõk (gyakorta álközvetítõk) bukkantak fel, akik kedvezõnek tûnõ konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével hitegetik a hozzájuk fordulókat. E vállalkozások a fizetési nehézséggel küzdõ, nehéz helyzetben lévõ adósok számára sokszor további, jelentõs díjak mellett vállalnak megbízási szerzõdéssel állítólagos adósságrendezést.

Az ilyen intézményektõl, személyektõl érkezõ ajánlatokkal kapcsolatban célszerû körültekintõen eljárni. Ha az ajánlat nem közvetlenül kereskedelmi banktól, takarékszövetkezettõl vagy pénzügyi vállalkozástól érkezik, ellenõrizni kell, hogy az adott hitelközvetítõ mûködését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte vagy regisztrálta-e. Ennek legegyszerûbb módja annak a tisztázása, hogy az adott vállalkozás vagy személy szerepel-e a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy nyilvántartásba vett intézmények, magánszemélyek között. Óvakodni kell minden olyan megoldástól, amelyeket PSZÁF engedélyével nem rendelkezõ szereplõk kínálnak.

Arra is érdemes figyelni, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szervezõdésnek az adósok számára e szempontból ingyenesnek kell lennie. Téves az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévõ civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni. Az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérõ. Javasolt mindezért, hogy az adósok ne közvetítõnél vagy civil szervezõdésnél, hanem közvetlenül a hitelezõ intézményeknél keressenek maguknak hitelkiváltó kölcsönt.

Nem, vagy csak alapos elõzetes tájékozódás után szabad olyan szolgáltatást igénybe venni, amelyek aktív „BAR-listásoknak” kínálnak hitellehetõséget (a BAR a mai Központi Hitelinformációs Rendszer /KHR/ korábbi elnevezése). A PSZÁF korábbi vizsgálatai alapján nagy számban fordult elõ ugyanis, hogy az ilyen szolgáltatók nem rendelkeznek tevékenységükhöz engedéllyel, és az üzletkötés során alkalmazott feltételeik sem felelnek meg a jogszabályi elõírásoknak.

Különösen óvakodni kell a fogyasztói csoportoktól, amikor a végtörlesztéshez kínálnak „hitelmegoldást”. A csoportokat szervezõ cégek ugyanis – egyes ügyintézõik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, melynek idõpontja sorsolástól (szerencseelemtõl) függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. Ezzel kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztói csoportok esetén jelentkezõ további speciális kockázatokra is felhívta a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfelek figyelmét.