Olcsóbb községek, drágább városok

Az elemzés településtípusonként is vizsgálta az átlagos négyzetméterárakat, így kiderült, hogy csak a községekben csökkent a családi házak átlagos négyzetméterára, 1 százalékkal 95 ezer forintra. Ezzel szemben a városokban áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 8 százalékkal 199 ezer forintra emelkedett a családi házak négyzetméterára a kínálati piacon, ezzel párhuzamosan a vidéki városokban 2 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett az átlagár.

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje szerint a községekben látható minimális árcsökkenés nem meglepõ és beleillik az elmúlt évek ingatlanpiaci trendjébe. “A vidéki községekbõl egyre többen szeretnének a közelebbi vagy távolabbi városba költözni, ugyanakkor az ottani ingatlanok iránt visszafogott a kereslet. Közben pedig a városokban egyre többen szeretnének lakást vagy családi házat vásárolni” - tette hozzá a szakember. Ezt a trendet alátámasztja az értékesítési idõ alakulása. Az ingatlan.com adatai szerint egy családi házat átlagosan 170 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban a budapesti házak keltek el, átlagosan 139 nap alatt találtak gazdára. Ezzel szemben a községekben lévõ családi házak eladása akár háromnegyed évig is eltarthat, a megyeszékhelyeken és vidéki nagyvárosokban átlagosan 150-160 napig tarthat az értékesítés. Balogh László azt is elmondta, hogy a lakások piacához hasonlóan valamennyi településtípuson nõtt az értékesítési idõ a tavalyi évhez képest. Ráadásul a családi házakra általánosságban is igaz, hogy ezekre lassabban érkeznek a vevõk, mint a lakások esetében.

Budapest lemaradásban

A családi házak országos piacán Budapesten idén februárban 320 ezer forint volt a családi házak átlagos négyzetméterára a kínálati piacon, ami 9 százalékos áremelkedést jelent. A fõvároson belül azonban a különbözõ kerületekben nagyon eltérõek az árak, a budai kerületekben az átlagos négyzetméterár 500-700 ezer forintot is elérheti, miközben a pesti oldal külsõ kerületeiben jóval alacsonyabb átlagárak vannak, a XVIII. és XXIII. kerületben például 281 ezer, illetve 227 ezer forintért kínálták a családi házakat. A fõvárosi családi házak 9 százalékos drágulásánál jóval nagyobb tempójú drágulás következett be több megyeszékhelyen is. Szekszárd és Kecskemét könyvelhette el a legjelentõsebb áremelkedést, mindkét városban 24-24 százalékkal 180 ezer forintra, illetve 247 ezer forintra drágult a családi házak négyzetmétere az elmúlt egy évben. A harmadik helyen álltak az ingatlan.com elemzése szerint a veszprémi családi házak, amelyek négyzetméterára tavaly február óta 15 százalékkal 244 ezer forintra emelkedett. Ugyanakkor Szolnokon, Békéscsabán és Zalaegerszegen 8-10 százalékkal 131-165 ezer forintra mérséklõdött az átlagos négyzetméterár a családi házak piacán.

Agglomerációs toplista

Országos szinten is kiemelkedõ drágulást ért el több település a fõvárosi agglomerációban. Dunakeszi vezeti ezt az listát: az ottani családi házak átlagos négyzetméterára 42 százalékkal 365 ezer forintra emelkedett. Törökbálint volt a második 36,2 százalékos drágulással, így az átlagos négyzetméterár 346 ezer forintra nõtt, a harmadik pedig Budakeszi, ahol 35,7 százalékkal 353 ezer forintra nõttek. A legdrágább három település az idén februárban Nagykovácsi, Budaörs és Dunakeszi volt, 365-398 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter. “Nagykovácsiban ráadásul úgy nõttek az árak, hogy a kínálat is bõvült, azaz nõtt az eladásra hirdetett családi házak száma” - mondta Balogh László. Gödöllõn, Gyálon és Gödön csökkentek az átlagárak egy év alatt, mégpedig 5-20 százalékkal, így egy négyzetméter 203-274 ezer forintot tett ki most februárban. A legolcsóbb három agglomerációs település pedig Vecsés, Kerepes és Szigethalom, utóbbiaknál 180-198 ezer forint volt az átlag.

Stabil maradhat a családi házak piaca

Az ingatlan.com elõrejelzése szerint a nagyvárosokban, fõvárosban és az agglomerációban továbbra is stabil kereslet várható a családi házak piacán. Az árak alakulása már érdekesebb, erre nehéz prognózist adni, ha egy-egy településen nagyon megugranak az árak, akkor a vevõjelöltek másik, olcsóbb települést választhatnak maguknak. Balogh László az árak alakulásáról azt is elmondta, hogy a családi házaknál alacsonyabb a négyzetméterár, mint az azonos lokációban lévõ lakásoknál, de elõbbiekbõl jellemzõen nagyobb alapterületûeket vásárolnak. Fontos az is, hogy a legnépszerûbb, központi városrészekben lévõ - akár kisebb alapterületû - lakások árából sokszor kijöhet egy nagyobb alapterületû családi ház a külsõ kerületekben vagy az agglomerációban. Az ingatlan.com szakembere szerint emiatt a városok központja felé tartók mellett megfigyelhetõ egy tábor, akik pont ellentétes irányban keresnek maguknak lakóingatlant, jellemzõen családi házat.