Iparági becslések szerint a légzsákok és az ehhez tartozó egyéb elektronikusan vezérelt, a közúti baleset esetén az utazókat védõ biztonsági rendszerek a hazai autók negyedében-harmadában mutathatnak mûködési rendellenességet, valamint 10-15%-uknál már eleve hiányoznak. Utóbbi hátterében a tapasztalatok alapján leginkább az áll, hogy az illegális, szakszerûtlenül javító szervizek leginkább a légzsákot és az egyéb biztonsági rendszert mûködtetõ elektronikát mellõzik a közúti balesetben évente megsérült 250-300 ezer gépjármû, valamint a külföldrõl behozott sérült autók kijavításakor, mivel ezek ára igen magas. A használt autók egy része ilyen helyreállítás után kerül az új tulajdonoshoz, akinek viszont tudomása sincs ezek hiányáról, vagy éppen mûködésképtelenségérõl.

A hazai autósokat összefogó szakmai szövetség három évvel ezelõtt végzett felmérésébõl a fentieknél is riasztóbb adatok derültek ki: 2014-ben az adás-vételt követõ eredetiségvizsgálatra kötelezett autóból, véletlenszerûen kiválasztott 600 gépkocsi kb. 40%-ánál a biztonsági rendszerek nem megfelelõ mûködését, vagy azok teljes hiányát tapasztalták a szakértõk. Utóbbi esetben arról van szó, hogy egy korábbi javítás során mellõzték az alapfelszereltség részét képezõ biztonsági rendszerek pótlását a szervizben. Ez azért is riasztó adat, mert közlekedésbiztonsági szempontból a légzsákok és a biztonsági övek megfelelõ mûködése elengedhetetlen fontosságú.

A karosszériaelemek gyûrõdési jellemzõi, a szélvédõ üveg és annak ragasztási technológiája, az ütközéskor fellépõ lassulás mértéke, a biztonsági övek feszítõszerkezeteinek együttes megléte, valamint az elektronikai rendszer érzékelése alapján mûködésbe lépõ légzsákok csökkenthetik egy esetleges sérülés mértékét, vagy éppen megmenthetik az autóban utazók életét.

A kinyíló légzsákra viszont kizárólag akkor van szükség, ha az ütközés ereje eléri a kritikus bekapcsolási értéket, amelyet a gyár az autó tervezésekor számtalan szempont együttes megléte alapján alakít ki. „Amennyiben a fent említett mûködési feltételek közül akár csak egy is hiányzik, vagy nem a gyári elõírások szerint mûködik, akkor nem beszélhetünk megfelelõ biztonságról, sõt életveszélyes helyzet állhat elõ” – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetõségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke.

Hazánkban az autók döntõ többsége a négyéves életkort követõen csak kétévente kötelezett mûszaki vizsgára, de ez sajnos nem azt jelenti, hogy az elsõdleges és másodlagos biztonsági rendszereket ilyenkor valóban ellenõriznék. „Fontos célkitûzésünk, hogy a jövõben az idõszakos átvizsgálások a biztonsági rendszerek teljes körû ellenõrzésére is kiterjedjenek, mérsékelve ezzel a kockázatokat baleset esetén, továbbá csökkentsék a hamisított, ellenõrizetlen forrásból származó biztonsági alkatrészek felhasználását” – hangsúlyozta Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Ugyancsak súlyos problémát jelentenek az online hirdetési portálokon csaknem tízezres nagyságrendben található, bizonytalan eredetû légzsákok és biztonsági övek feszítõszerkezetei. Ezeknek a többnyire rendkívül olcsón beszerezhetõ, ugyanakkor gyenge minõségû biztonsági rendszerelemeknek a forgalomba helyezése és használata nemcsak megtévesztõ, de életveszélyes is az utas számára.
Ezzel kapcsolatban a HENT titkára elmondta: „Az ellenõrizetlen forrásból származó biztonsági rendszerek elemeinek megvásárlása rendkívül veszélyes a gyanútlan vagy hozzá nem értõ autósok számára. Ezért nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni a vásárlói tudatosságot, vagyis az adott alkatrészek és elemek ellenõrzött forrásból és számlával igazolt beszerzését majd beszerelését, hiszen az elsõdleges felelõsséget mindig a tulajdonosnak kell viselnie.” Németh Mónika hozzátette: a kérdésben a Testület legfontosabb célkitûzése, hogy más iparágakhoz hasonlóan elõsegítsen egy olyan önszabályozáson alapuló, zárt rendszer kialakítását, amely segíti a piac megtisztulását.