A KSH adatai szerint az utazni vágyók évente mintegy 4 millió vendégéjszakát vesznek igénybe utazási csomagok keretében a hazai piacon mûködõ több mint 1300 utazásszervezõ- és közvetítõ vállalkozáson keresztül. A szolgáltatók száma tehát igen nagy, szolgáltatásuk minõsége is igen eltérõ. Mivel általában nagy összegû, több százezres vagy milliós összegek befizetésérõl döntünk, az utazási szerzõdés aláírása elõtt annak alapos áttanulmányozása mellett az is fontos, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az adott irodát nyilvántartja és engedélyezte-e a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

Amikor a meghirdetett árból ki sem juthatunk a helyszínre
A mai napig léteznek olyan utazási irodák, amelyek olyan díjjal hirdetik az utazásaikat, amelyekbõl nem csupán a fakultatív programok díját hagyják ki, hanem olyan kötelezõen fizetendõ elemeket is, mint például a repülõtéri illeték, idegenforgalmi adó, stb. Ezek megfizetése persze elengedhetetlen az utas számára, így a végösszeg gyakran akár 30-40 százalékkal is magasabb lesz, amikor a befizetésre sor kerül. Ez a hirdetésekben a fogyasztó megtévesztésére alkalmas lehet, ezért az ügyfelek tisztességes tájékoztatása érdekében fontos elõrelépés lenne, ha az irodák minél szélesebb köre tüntetné fel hirdetéseiben a teljes fizetendõ költséget.

Indulás elõtt két hónappal már nincs következmény nélküli visszamondás
„Az utazási szerzõdéseket szabályozó kormányrendelet immár elavult, a modern fogyasztói szokásoktól távol álló szabályokat tartalmaz – mutat rá Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezetõ partnere. – Lehetõséget ad például az irodáknak arra, hogy 60 napon belüli elállás esetén már ne fizessék vissza az ügyfél számára a teljes befizetett díjösszeget, 35 nappal az utazás elõtt pedig akár egy fillért sem kell visszatéríteniük. Eközben a szálláshely-közvetítõ oldalak akár az elutazás elõtt egy nappal is engedik a következmények nélküli visszamondást. Ezekkel szemben egy utazási szerzõdés keretein belül foglalt csomag tulajdonosa egyszerûbb utak (például szálláshely-foglalás) esetében indokolatlanul nagy hátrányba kerül.”

Ezzel szemben az utazási irodának még az elutazás elõtt 20 nappal is jogában áll elállni az utazási szerzõdéstõl, akár arra való hivatkozással is, hogy nem jött össze a kellõ létszám az útra.

Ha mégis sztornózni kell…

Számos utazási iroda fizetteti meg utasaival az útlemondás vagy más néven sztornó biztosítást. Bár sok kockázatot lefed (baleset, betegség, betörés, rablás vagy munkanélküliség esetén is visszatéríti az utazás költségét), a sztornó biztosításra egyes esetekben hiába próbálunk támaszkodni.

• Baleset és betegség esetén saját magunkon kívül csak házastárs, egyenes ági rokon, esetleg házastárs testvére problémája esetén érvényesíthetõ ez a védelem (de például olyan munkatársé esetén nem, akinek távolléte miatt nem utazhatunk el
• A megkötés idõpontjában már várandós utas nem számíthat a sztornó biztosítás védelmére
• Ha a célországban terrorcselekmény történik, vagy politikai zavargások zajlanak, lemondás esetén szintén hiába várjuk a biztosító térítését. Emiatt is célszerû elõre tájékozódni az adott ország közállapotai felõl.
• Az ismert, illetve egy éven belül kezelt betegségekre szintén nem nyújt védelmet az útlemondási biztosítás