Jelenleg számos rendkívül összetett, egymással összefüggő globális problémával nézünk szembe. Ezek mind komoly fejfájást okoznak világszerte, csakhogy nem lehet egyetlen huszárvágással megoldani őket. Az Allianz Research közelmúltban közzétett, A 2023–2024-es időszak gazdasági kilátásai című jelentése szerint az ukrajnai háború, a magas élelmiszer- és energiaárak, az infláció elleni küzdelem, a fenyegető recesszió, a megújuló energiára való átállás, valamint Kína bizonytalan, világjárványt követő útja csupán néhány a komplex kihívások közül, amelyek feladják a leckét a globális gazdaságnak a következő években.

Globális gazdaság: lassú növekedés a láthatáron

Az országok közötti jelentős különbségek mellett a globális gazdasági növekedés 2023-ban várhatóan 1,4 százalékra csökken. Ez az érték 2024-ben az előrejelzések szerint egy kismértékű helyreállást követően 2,8 százalék lesz. A fejlett gazdaságokban 2023-ban enyhe, 0,1 százalékos recesszió, majd 2024-ben némi fellendülést követően 1,5 százalékos potenciál alatti növekedés várható.

Noha az euróövezetnek nagy valószínűséggel sikerül elkerülnie a gázhiányt, a tartósan magas energiaárak  idén recessziót eredményeznek. Az Allianz közgazdászai szerint a mélypont az év első felében következhet be, amelyet szerény visszapattanás követhet. A szakértők mindössze enyhe fellendülésre számítanak a 2024-2025-ös időszakban azoknál az országoknál, amelyek az átlagosnál jobban függenek a gáztól, és nagyobb ipari ágazatokkal rendelkeznek (mint például Németország).

Az USA gazdasága egyelőre ellenállóképesnek bizonyul a magas infláció és a jelentős monetáris szigorítás ellenére. Mindezt egyrészt erős exportjának, sok, a termelő ágazatokban korábban nem teljesített megrendelések felhalmozódásának, valamint meglévő stabil fogyasztási számainak köszönheti.  „Európában és az USA-ban egyaránt enyhe recesszió valószínűsíthető 2023-ban. De míg az USA-ban a 2024-es év már növekedést hozhat, addig az Euróövezetben továbbra is az időszak átvészelése lesz majd a fő cél az energiaügyben kialakuló húzd meg-ereszd meg-helyzet miatt” – fejti ki Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.

Kínában 2022 utolsó negyedévét követően 2023 első negyedévében még mindig csak lassú növekedésre lehet számítani. A romló globális tényezők, a növekvő belföldi kihívások, valamint a bizonytalan politikai helyzet országonként eltérő módon, de jelentősen fogja sújtani a feltörekvő piacokat és a fejlődő gazdaságokat. A körülmények a kelet-közép-európai országokat fogják a legjobban megviselni, mivel az energiaár-válságot energiaellátási krízis is tetézi. Számos afrikai és ázsiai fejlődő gazdaság, valamint a Közel-Kelet nem nyersanyagokat exportáló országai továbbra is megszenvedik majd az élelmiszer- és energiaárak ugrásszerű növekedését, és különösen kiszolgáltatottak lesznek az ebből adódó, jelentősebb társadalmi kockázatokkal szemben. Latin-Amerika főbb feltörekvő piacai viszont profitálni fognak a nyersanyagár-emelkedés, illetve az erős munkaerőpiacnak köszönhetően.

A globális kereskedelem az ellátás oldalán tapasztalható nehézségek enyhülése ellenére továbbra is lassulni fog az ipari termelés visszaesése miatt. Az áruk és szolgáltatások globális kereskedelme az előrejelzések szerint 2023-ban mindössze 0,7 százalékkal  bővülhet volumenében, az értékében viszont 1,3 százalékos csökkenésre lehet számítani.

Megélhetési válság: a folyamatos válság időszakát éljük?

A fogyasztókra továbbra is komoly terhet ró a bizonytalan gázellátás, valamint a folyamatosan emelkedő energia- és élelmiszerárak. Úgy tűnik, hogy ha egy területen válság alakul ki, az más területeket is magával ránt. Emiatt pedig úgy érződik, mintha folyamatos válsághelyzetben lennénk. A Collins Dictionary 2022-ben a permakrízist választotta az év szavának. A kifejezés alatt egy hosszabb, bizonytalanság és instabilitás által övezett időszakot értünk. A koncepció a kortárs rendszerelméletben gyökerezik, amely szerint egy válság olyan összetetté válhat, hogy rendkívül nehéz, sőt lehetetlen  megjósolni, mi lesz a végkimenetele. A híres francia filozófus, Edgar Morin ezt egy egymással összefüggő rendszerek hálózataként írja le, amelyben az egyik rendszerben bekövetkező válsághelyzet az összes többi rendszerben krízist eredményez.

Az, hogy Európa – az energiaválság epicentruma – mennyire tudja tartani magát, attól függ, hogy a későbbiekben hogy alakul az összes többi, összefonódó probléma. Idetartozik például, hogy mennyire hideg a tél, mennyire bizonyul erősnek az EU szolidaritása, és mennyire sikerül a tagállamoknak leválniuk az orosz gázról.

Európának a jövőben olyan megoldásokat kell találnia, amelyek lehetővé teszik a nemzeti energiapiacok átalakítását és a különböző energiastruktúrák kompatibilissé tételét. Elengedhetetlen továbbá, hogy a kontinens fellendítse a megújulóenergia-infrastruktúrára és a vezetékes gáz megfelelő alternatíváira irányuló beruházásokat. Ez azonban beletelik némi időbe. Mindeközben összehangolt válaszlépéseket kell tennie a költségvetési politika területén ahhoz, hogy mérsékelni tudja az energiaválság negatív hatásait.

Európa aktuális költségvetési intézkedéseinek többségét 2023-ra is kiterjesztették, és ezek átlagosan több mint a GDP 3 százalékát teszik ki (megközelítik a GDP 5 százalékát vagy 600 milliárd eurónál is magasabb összegre rúgnak 2021 szeptembere óta). A legtöbb országban az intézkedések (például árplafonok, energiaügyi adócsökkentések, likviditási és tőkeinjekciók, állami kezességgel biztosított kölcsönök és kényszerszabadság-konstrukciók) összértéke nagyjából a Covid19-csomagok felét teszi ki. Az EU kormányzatai várhatóan tovább növelik a kiadásaikat az energiaválság miatt.

A fokozódó bizonytalanság következtében a vállalkozói bizalom is csökken. Ezenkívül az elbocsátási ciklus is megkezdődött a munkaerőköltségek emelkedése miatt. Ez főként azokra az ágazatokra jellemző, amelyek erős fellendülést tapasztaltak a világjárvány alatt, mint amilyen például a technológiai szektor.

Noha a központi bankok elszántan küzdenek az infláció ellen, a közeljövőben az továbbra is magas marad. 2023-ban globális szinten átlagosan 6,4 százalékos infláció várható, amely 2024-ben 3,9 százalékra csökken. A fejlett gazdaságokban az előrejelzések szerint 4,7 százalékos lehet az infláció 2023-ban (a 2022-ben mért 7,4%-os értékhez képest). A keresetekre helyeződő nyomás, valamint a tartósan magas energia- és élelmiszerárak miatt egészen 2024 végéig 2,4 százalék körüli infláció várható – különösen Európában. A feltörekvő piacokon mindössze 8,5 százalékig csökken az infláció (a 2022-es 10,4 százalékról), és 2024-ben is magas, 5,9 százalék körüli érték prognosztizálható.

Hogyan építhetünk hidakat egy széttagolódott világban?

Az ukrajnai háború miatt újból felütötték a fejüket a geopolitikai kockázatok. A háború Európában olyan politikai és gazdasági következményekkel jár, amelyek a jövőben is meghatározzák majd a szakpolitikai vitákat. Fennáll a veszély, hogy az energiaválság politikai krízisbe fog torkollni, ha az EU nem tud egységesen fellépni a következő két évben. 2024 májusában európai parlamenti választásokra is sor kerül majd. Emellett valószínűleg az USA és Kína között fennálló, szankciókon keresztüli gazdasági háború is folytatódni fog.