A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ év azonos negyedévéhez mérten 1,5, az elõzõ negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nõtt. 

2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ évhez képest 1,8 százalékkal nõtt.

A termelési oldalon a mezõgazdaság hozzáadott értéke 16,8, a szolgáltatásoké 3,0, az iparé 0,8 százalékkal bõvült, az építõiparé 18 százalékkal visszaesett.

A GDP bõvüléséhez a szolgáltatások 1,6, a mezõgazdaság 0,6, az ipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. Az építõipar 0,6 százalékponttal mérsékelte a növekedést.

A tavalyi negyedik negyedévben ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához mérten. A feldolgozóiparban hozzáadott érték a tavalyi elsõ és negyedik negyedévet megelõzõen három éve, 2013 harmadik negyedévében csökkent legutóbb. 

A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártásának növekedése volt a legjelentõsebb, a jármûgyártás hozzáadott értéke ugyanakkor csökkent.

Az építõipar teljesítménye már a negyedik negyedéve csökkent, 13,0 százalékkal.
A mezõgazdaság hozzáadott értéke 17,9 százalékkal növekedett. 

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal nõtt. 

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, lassabban az elõzõ negyedévi 5,5 százaléknál. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett, szintén szerényebben az elõzõ negyedévi 3,3 százalékosnál. Az információtechnológiai szolgáltatások bõvülése következtében az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nõtt az elõzõ negyedévi mérsékelt, 1,6 százalék után.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye egész évben csökkent, a negyedik negyedévben 1,5 százalékkal mérséklõdött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének romlása okozott. 

A bruttó hazai termék 1,6 százalékos negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, a mezõgazdaság 0,6 százalékponttal járult hozzá. Az ipar 0,2, az építõipar 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,9 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevõi között a legnagyobb arányt képviselõ háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bõvült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban növekedést mért a KSH. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nõtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,7, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítõ nonprofit intézményektõl kapott természetbeni juttatások volumene viszont 6,9 százalékkal nõtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) 19,6 százalékkal visszaesett, ami a legnagyobb csökkenés a tavalyi négy negyedévben. A KSH továbbra is döntõen az EU költségvetési ciklusainak váltásával magyarázta a beruházások hanyatlását. A készletváltozást is magába foglaló bruttó felhalmozás 3,2 százalékos csökkenése is több az elõzõ negyedévi 1,3 százalékosnál. 

A fogyasztás és a felhalmozás eredõjeként a belföldi felhasználás 1,1 százalékkal emelkedett az elõzõ negyedévi 1,8 százalék után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 764 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,1, az import 2,7 százalékkal emelkedett az elõzõ negyedévi 5,2 és 5,1 százalék után. Az áruforgalomban a kivitel 2,6, a behozatal 4,1százalékkal bõvült. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,1 százalékkal nõtt, importja 4,3százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A GDP negyedik negyedévi 1,6 százalékos bõvüléséhez a végsõ fogyasztás 1,7 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bõvülését. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét - jelentette a KSH.