A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezetõ elemzõje az MTI-nek elmondta: kiemelkedõ a januári adat, a kétszámjegyû növekedés szokatlanul nagy dinamikát mutat. A szakértõ szerint nem váratlan a jó teljesítmény, mivel a tavalyi bázis nagyon alacsony volt az uniós beruházások elmaradása miatt.

Úgy vélte, erõteljes felfutás várható az idén, 20 százalékos éves növekedés esetén az építõipar 1 százalékponttal járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. Ez alapján teljesülhet a kormány által várt éves 3,5 százalékos növekedés is - tette hozzá.

Kitért arra, hogy az építõipari vállalatok mintegy 40 százaléka panaszkodik munkaerõhiányra, így kérdés, hogy a nagy rendelésállomány "mikor tud termõre fordulni". 

Az ING elemzõje nagy esélyt lát arra, hogy a kedvezõ költségvetési helyzet miatt a kormány meghosszabbítja a lakásépítés alacsony, 5 százalékos áfakulcsát 2-3 évre, vagy "akár állandóra is", várhatóan az év vége felé.

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje arra számít, hogy a lakásépítések és épületépítések mellett az egyéb építmények építése is jól szerepelhet az idén. A szakértõ szerint a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építõiparban lesz-e elegendõ munkaerõ a fejlesztésekhez.

A szakértõ az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: az építõipar egészét nézve várható volt, hogy januárban többlettel zár a szektor, mert alacsony volt a bázis, azaz tavaly januárban gyengén szerepelt az ágazat. Emellett a tavalyi szerzõdésállományok alapján számítani lehetett arra is, hogy a lakásépítéseket is felölelõ épületépítési alágazatban jelentõs mértékû lesz a növekedés.

Balogh László utalt arra, hogy a múlt évben 2016-ban 31 559 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 2,5-szeres növekedés jelent a 2015-ös adatokhoz képest, ez pedig szintén azt mutatja, hogy jelentõsen bõvülhet az új lakások kínálata az idén és a következõ 1-2 évben.

Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója kommentárjában kiemelte: a lakáspiac idei történéseit fõként az átmeneti idõtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövõje körüli bizonytalanságok és az építõipari kapacitások szûkössége határozza meg. Mint írta, az ágazat szereplõi szerint a kormánynak belátható idõn belül kellene döntenie a jelenleg érvényes, csökkentett áfakulcs véglegesítésérõl. Ha az áfakulcs visszatér az általános, jelenleg 27 százalékos szintre 2020-ban, az egyszerre érintheti hátrányosan a keresleti és a kínálati oldalt. A kockázat miatt a vevõi oldal már 2018 végétõl elbizonytalanodhat, miközben a fejlesztõk mind azon igyekeznének, hogy még az 5 százalékos idõszakban befejezzék a beruházásokat és értékesítsék a lakásokat.

Ez a felfokozott fejlesztõi aktivitás ugyanakkor tovább fokozná az építõipart amúgy is sújtó kapacitáshiányt, ami eddig is számottevõen emelte a kivitelezési költségeket és ezen keresztül az újlakás-árakat - vélekedett Futó Gábor a közlemény szerint.

Scheer Sándor, a Market Építõ Zrt. vezérigazgatója MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az épületek építésének 32,8 százalékos januári bõvülése visszaigazolja a piaci várakozásokat. Látszik az ipari-, logisztikai létesítmények bõvülése, amit a magasépítõk régóta szerettek volna. A tavasz érkeztével felgyorsulnak a szerzõdéskötések és jelentõs munkakezdés indul, "elérkezett a magasépítõk ideje" - írta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a januári adatok szerint az új szerzõdések volumene 212 százalékkal, a hó végi rendelésállomány pedig 123 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ami jelentõs bõvülést vetít elõre.

A szakértõ hangsúlyozta, hogy a rendelésállományokon alapuló tényleges építkezések 9-12 hónap múlva jelennek meg a termelési adatokban. A rendelésállomány szintje már a múlt évben is nõtt, ezért az idén több építkezés már megjelenik - jelezte.

Németh Dávid szerint az idei év elsõ hónapjaiban akár 20 százalékos lehet a növekedés az építõiparban, miután a múlt év hasonló hónapjaiban nagyon jelentõs, 20-30 százalékos visszaesések voltak. Hozzátette, hogy az épületépítések mellett az uniós forrásokból finanszírozott beruházások is szerepet játszanak a növekedésben.